Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

139 egy-egy ügyes fiú felül a ló hátára és három-négy lovat keresztülkasul jártat a már kiapadó éren. A víz pár perc alatt elapad és a ló patája után támadt gödrökből egy nekigyürkőzött ember hányja zsákra a vergődő csukákat és potykákat. E gyilkos halászat kiadós. A rekesztőhalászat. Amióta 1926-ban először írtam a rekesztőhalászatról és azóta átkutattam a Tisza kiöntését, a Sárrét és Ecsedi-láp egykori mocsárvilágát. Kihallgattam számos öregembert, akik közül nem egy egykor jómódú halász volt. Ma nagyon szegény ember. A vízzel elvitték mindenét. Ezek a kutatások 1926-ban meglévő adataimat új, nagyon értékes adatokkal bővítették és nem egy fontos néprajzi problémát oldottak meg. A rekesztőhalászatnak ma már nagy irodalma van. Sirelius egész nagy könyvet írt a finn-ugor népek rekesztőszerszámairól, összehasonlítva más népekével.

2

1 Jankó János szintén bőven tárgyalja a rekesztőhalászatot,

2

2 de mindkét tudós csak Herman Ottó néhány adatát használhatta a magyar szerszámok tárgyalásában. Hermán Ottó maga is kevés magyar rekesztő szerszámot ösmertet örökbecsű művében és utána csak kevesen próbálták az ő gyűjtését kiegészíteni. Ez a tanulmány az egyre pusztuló alföldi vizek rekesztőszerszámait kívánja ismertetni. Néhány eddig ismeretlen adattal pótolja a magyar ősi halászási módot.

2

3 Meg kell állapítanunk, hogy a rekesztőhalászatnak legősibb formája a gátrekesztés. Ez abban áll, hogy a szegény halász gátat emel a kis folyón, vagy nem mély állóvízben, ezen bizonyos meghatározott távolságban réseket hagy, a réseken át menő halat kosárral megfogja. A Berettyó és az Érmelléken még ismerik a hurcagátat, az egykori lápos vidéken a csikgát&t. Mind a kettő egy és ugyanaz, amennyiben az alföldi ember gondolatvilágában a csík is hal (csíkhal), csak kisebb. A gátrekesztés ma is megvan hegyi patakoknál ép úgy, mint a Magyar Alföld meglevő tavainál. A hegyi patakoknál köveket raknak át a sebes vizén, a kövek között rést hagynak és ide alkalmazzák a fogó készüléket, mely lehet egy merettyű is. Járnak is át a gáton, halat is fognak. 2

1 Sirelius : I ber die Sperrfischerei bei d. finnisch-ugrischen Völkern. Helsingfors, 1906. 2

2 Jankó János : A magyar halászat eredete. Budapest, 1900. 3 Hermann (). : A magvar halászat könvve. I—II. k. Budapest, 1887-ből.