Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken - Tartalom

129 zug, vagy szeg volt a neve. A Tiszazug, Körösszeg, Szamosszeg, Kösélyszeg. A zug nagy hurokszerű kanyarulat. A Tiszán és a tiszántúli kis vizeken tömérdek sok a zug. így a Hortobágyon : Malomzug, Pentezug, Kösélv-mentén : Kis-álomzug, Nagyálomzug. A Tisza medre nem egyenletes. A víz sodra még ma is egyik partot mossa, az elhordott anyagot a másik parton lerakja. Azon a helyen, hol a medrét tölti, van nagy élet. Mosnak, fehérítenek, sulykolnak, lovat fürösztenek, maguk fürödnek. Kzt a lapos sekély partot nevezik rapálynak. Fent Beregben palaj-nak. A palaj vagy rapály alján sok a víz. Ezt langavíz-nek, vagy lágyvíz-nek nevezik. Sokszor mennek a ,,lágyra halászni", jó zsákmány esik többször. A porong homokzátony a Tiszában. A halász szereti, mert tetején tiszta a víz, a hal odagyűl. A halász a porong tetején palónyával, oldalán horoggal halászik. Ha a víz elmegy, szárazon kimarad a vízből. Másik áradás elviszi. A sarkatyú természetes vagy mesterséges kiugrás a partból. IIa mély víz van mellette, kitűnő halászóhely. Emberi kéz alkotta a meredek parton a földlépcsőket, melyeket tiszai lejárónak, tiszai merítenek nevez a nép. A rapállyal szembenfekvő kiugró rész a jok. Ha rendesen beugrás van, itt a víz szemben folyik. Ez az örmény, vagy Beregben, Szatmárban langó. Itt lehet horoggal szép nagy harcsát fogni. Kubik vagy kubikgödör a Tisza árterén vagy más szabályozott víz árterén talált mélyedések, ahonnan a földet a töltéshez kiemelték. Ebben az egész évben megmarad a víz és apró hal van benne. Kút vagy gödör mint vízrajzi fogalom az egyes tavakban képződött nagyobb mélyedéseket jelenti. Rendesen több van egy tóban. Ezeknek keletkezése többféle. Lehetnek egykori vízforgók, áshatták a tó kiszáradt szélében vízszolgáltatás céljából s később a tó növekvő vize befedte. Lehetnek elhagyott liba-lesgödrök, melyeket a vadászok szezon után nem temettek be. Természetükre nézve veszélyes helyek, mert aki beleugrik, bele is fúl. Halászati szempontból jelentős, mert sok pihenő halat lehet fogni az ilyen gödrökben vagy kutakban. A nem folyó, inkább álló sík vizet egyszerűen víz-nek, vizének nevez a magyar. Sőt jobban esik, ha folyóvíznél a tulajdon • név mellé a vize szót is hozzáteszi, p. o. Hortobágy vize. Rigacs forgó. A Tisza lösz-partjában vagy medrében temérdek a löszkonkréció. A nagy kemény, kőszerű darabokat rigacsnak nevezi a halász. A rigacs szó közeli rokonságban van a ragacs szóval és a fogalom is rokon egymáshoz. Az összeragadozott, cementeződött rigacs a Tisza fenekén nagy lapokban fekszik, ellent áll a folyó kimosó erejének. Nem egyenlő kemény, hol porózusabb, a víz belebúvik s nagy üregeket váj ki. Ezek10