Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

128 10

9 Xeudeck Gvula, Régiségekről az Alduna vidékén A. É. 1893. 258— 259. 11. — 11

0 Mihalik József. Az abosi földvárról A. É. 1895. évf.68. 1. — 11

1 Thurnwald, Festung. E. Naturvölker. Rl. III. 271—272. Haberlandt és Krickeberg dolgozatai alapján összeállítva, melyek Buschan, Völkerkunde. 1922. III. kötetében jelentek meg. —- 11

2 Thurnwald, Technik §. 20. Befestigung. Rl. XIII. 241. 1. — 11

3 Vámbéry, Középázsiai utazás. Pest, 1873. 2. kiad. 44. 1. — 11

4 U. o. 214. 1. — 11

5 Vámbéry, A török faj. Bp. 1885. 634. 1. — 11

6 U. o. 199. 1. —„

11

7 Stein Aurél ázsiai kutatásainak legújabb összefoglaló feldolgozása, Ősi ösvényeken Ázsiában Bp. 1934. M. Tud. Akad. kiadása ; u. o. korábbi művei felsorolva. — 11

8 Stein, Indiából Kínába. Harmadik utam Belső Ázsiába. Bp. 1923. A 12. kép, melyen jól kivehető az ősszerkezetű rőzse- és agyagfal. Előtte a sok sövényfoszlány, cölöp, karó hirdeti, hogy a szélpusztította sivatag egykori kultúrája a fa- és földművek több változatát ismerhette. —- 11

9 U. o. 65—-66. 11. — 12

0 A felsorolt adatokat a következő művek után közlöm : Hunfalvv Pál, A vogul föld és nép. Pest, 1864. 58. és 66. 11. — Pápay József, Osztják népköltési gyűjt. Bp. 1905. Bevezetés LXXV. 1. — Munkácsi Bernát, Vogul népköltési gyűjt. II. 1. Rész 0560., 0565—0569. 11. Patkanov orosz tudós kutatásai alapján. Patkanov a tobolszki kerületben 63 várnak találta meg nyomait. A berjozovi kerületben Abramov 40 vár omladékáról szerzett tudomást, ,,noha e vidéken a hozzáférhetetlen vadonokban és mocsarak közt épült várak jelentékeny részének helye ismeretlen lehet". (Patkanov művéből id. Munkácsi u. o. 0556. 1.) — Munkácsi maga húsz vogul várat sorol fel, köztük „vessző-várat", „vadászkerítéses várat" és a vogul énekekben említett osztják várak száma is közel húsz ; u. o. felsorolva 0559—0560. 11. —- Pápay József az Irtis és Konda folyók partján több osztják várat látott, de azokat nem írja le. Lásd Nyelvészeti tanulmányutam az éjszaki osztjákok földjén. Rp. 1905. 8.; 13. és 21. 11. — 12

1 Munkácsi, Vogul népk. gyújt. i. m. II. 1. 0562— 0563. 11. — 11

2 U. o. 0565—0569. 11. — 12

3 U. o. 064. 1. — 12

4 Egynéhány kifejezést kiragadunk : „kérges vörös fenyőből ácsolt város" ; „vízi .szörnyeteges sáncú város" (Pápay osztják gyűjt.) ; „vörös fenyőkarós kerítés" ; „aranyos lábú lábas vár" ; „karmos evetnek meg nem mászható vár" stb., stb. (Munkácsi vogul gyűjt.) — Ostromkor a hős a friss fából készült palánkot „rénbika váll lapockája nagyságú" fejszével vagdossa. Munkácsi, Vogul népk. gyűjt. II. 1. 0624. 1. — 12

5 Pauler Gyula, A magy. nemzet tört. az Árpádházi királyok alatt. Rp. 1899. I. 55. 1. — 12

6 U. o. 53—57. 11. —- 12

7 Erre már Ipolyi Arnold rámutatott Resztercebánva városa műveltségtörténeti vázlata c. dolgozatában. Száz. VIII. évf. 672. 1. — 12

8 Varjú, Magyar várak i. m. 209. 1. 12

9 Ipolyi, Magy. okmányérdekességek. Száz. I. évf. 132. 1. Hivatkozik a Cod. Dip. V. 3. 500. és X. 3. 269. — Könvöki, A középkori várak i. m. 38—39. 11. több középkori okmányt felsorol. Pl. IV. László 1284-ben a Máriasyak, 1285-ben a Kállayak ősének Mihálynak (de genere RalogSemjén) várépítést engedélyezett. Utóbbi anyagot szállító hajói a Szamoson vámmentesen járhattak. — Róbert Károly 1334-ben engedélyezett az Ecsedi-lápon várépítést, amikor a Kraszna folyót régi medréből odaterelték (Takáts, Az Ecsedi-láp eresztése. GtSz. 1899. évf. 1. Hasonló adatok bizonyára nagyszámmal középkori okmányinkban. 13

0 Thaly Kálmán, Szabács viadalja (1476). Szövegközlés. Száz. VI. évf. 19. 1. : „Az helről kezdék szörnyen veretni, —- Mind körnvről nagy erőssen töretni. —- Jóllehet afelől volt sok kötés." — 13

1 Márki, Arad középkori hadtört. HtK. III. évf. 497—499. 11. E tanulmány szerint Arad vármegyét a vegyes házbeliek korában a Maros mellett épült 21 vár védelmezte. — 13

2 Sőregi, A panyolai tölgyfaépítmény i. m. 15. 1. — 13

3 Szamosközy, Rerum Ungaricarum liber secundus. Monumenta