Ecsedi István – Sőregi János: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1933 (1934)

Függelék - Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményhez - Tartalom

117 3

4 IT. o. I. 436. I. A Berettyó völgye több helyen mocsárrá vált, melyben az egész vízmennyiség elterülve folyt. Medre inkább csak vízinövényekkel benőtt vízárok volt, melv a völgvben ide-oda kanvargott. — 5

5 Ù. o. TI. 380. 1. — 5

6 Evlia Cselebi i. m. I. 89., 95., 371. II. 109., 117. és 118. 11. — 5

7 Tagánvi, MEO. III. 339. 1. — 5

8 Takáts, A magvar faragómolnárok i. m. II. 422. s köv. II. — 6

9 U. o. 445—446. 11. — 6

0 Takáts, A magyar malom i. m. 155. 1. — 8

1 Jakab Elek, Görgénv vár és a görgényi kastély a múltban. Száz. 1883. évf. 418. 1. — 6

2 Takáts, A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. Tud. Akad. kiad. 54. 1. — 6

3 Leveldi Kozma György dr. zempléni főispán úr levélbeli közlése, melyszerint Beregsuránvban a ludányi és csomaji Bay-család házának egvik fala alatt hatalmas tölgyfa-gerenda feküdt, mint talapzat. — 6

4 MEO. i. m. II. 718. Deés város erdőrendtartási javaslata szintén füzesek telepítését ajánlja, u. o. 768. 1. — 8

5 U. o. III. 151. 1. — 6

6 U. o. II. 8 90. 1. — 6

7 U. o. 284. 1. — 6

8 Torda vm. erdőfeliigvelőjének véleménve 1825-ből. MEO. III. 339. 1. — Udvarhelynek feliráta 1808-ból. u. o." III. 5. — 6

9 Vályi András, Magyarország leírása. Buda. 1799. III. 13. 1. — 7

0 A deési nemesség és polgárság közt már 1613-ban kötött egyezségben olvassuk : ,,A gátcsinálásra magunkat semmiképpen nem kötelezzük, mert vámmal fizetünk az őrlésért." GtSz. 1895. évf. 37. 1. — Az erdélyi fejedelmi utasításban 1670-ből a balázsfalvi udvarbíró részére ezt olvassuk : ,,az lisztelő malmokat is építse, ha mi hijjak volna, gátjokat csináltassa, köttessen mind ősszel, tavasszal ...emberhalál ne essék". Gtsz. 1899. évf. 264. 1. — 7

1 Takáts, A dunai hajózás i. m. 258—9. 11. — 7

2 Evlia Cselebi említ már ilven átkelést a tatai kapitány malmainak hídján. I. m. II. 133. 1. — Szirmay i. m. I. 30. 1. írja : ,,Mikolánál csak a' malomi gáton van az általmenetel" — Bákóczi Ferenc Vásárosnaménvnál 1709-ben malomhajókon kelt át a Tiszán. Közli Walther Imre Száz. 1871. évf. 400. 1. Károlyi Sándor emlékiratai a Bákóczi-háború kezdetéről. — Továbbá lásd Szatmár és Németi városok 1617-i egyezsége. GtSz. 1899. évf. 317—8. 11. — 7

3 A vízimalmok nem csak fenékgátjaikkal tettek sok kárt, hanem ,,a tolvajoknak és rablóknak is menedékül szolgáltak". Gallacz, Monografia I. 3 83. 1. — 7

4 Alsó Lendva és Lenti várak udvarbírájának utasításában ezt olvassuk : ,,az malmokban tiszttartó uram domozokat (törökszó domuz = disznó) hízlaltasson mindenkor". GtSz. 1898. évf. 99. 1. — Az erdélyi fejedelmi utasítás a balázsfalvi udvarbíró részére 1670-ből elrendeli, hogy ,,az malmokban sertésmarhákat vétessen, ...igen reá vigvázzon. mivel tartják; arrul rovást tartván, ratiójában fel írja". GtSz.'1899. évf. 264. és 266. 11. — A vasmegyei malmosgazdák rohonczi szövetsége 1698-ban ezt mondja : ,,ha a malompor a molnáré, azért tartozik sörtélvest hizlalni". Gtsz. 1895. évf. 129. 1. — U. o. 1897. évf. 514. 1." — Molnárkalács-, molnárpogácsa-, czipó-. pogácsasütés malmoknak adott utasításokban már a középkortól kezdve előfordulnak. Száz. IV. évf. 390—1. 11. — GtSz. 1897. évf. 514. 1. — U. o. 1989. évf. 149. 1. és 1900. évf. 39. 1. — 7

5 Gallacz, Monografia i. m. I. 339., 402., 444. 11. II. 100., 387—8. és 574. 11. — 7

8 Gallacz, Monografia i. m. I. 394. 1. — 7

7 Gallacz, Monografia i. m. II. 591. 1. — 7

8 Takáts, A Szamos szabályozása i. m. 570. 1. — 7

9 Gallacz, Monografia i. m. I. 395. 1. A sikulai határban és a székudvari malomzsilipnél. — 8

0 A cölöpverő alkalmatosságot és eljárást fődolgozatunkban fogjuk tárgvalni. A czeite vagy czöit nyers tölgyfa ágakból font kötél, melynek segítségével kötötték ki a hajósmalmokat a malomszeghez. Lásd Takáts, A magvar faragómolnárok i. m. 442. 1. — 8

1 Gazdasági viszonyok Thökölv fejedelem uradalmában 1684-ben. Gtsz. 1891. évf. 157. 1. — 8

2 Takáts S., A Szamos szabálvozása i. m. 557 8. II. — A beregi Tiszán is voltak tombácos malmok. A malomház négy hatalmas, vályúszerűen kivájt tölgyfatörzsön úszott, kereszt-