Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

92 Fig. 14. kép. 8. edénysír. (Fig. 11. kép.) Nagy agyagváza, vastagfalú, 60^'cm. magas, a felszín alatt 35 cm. mélyen, oldalán feküdt, szájnyílásával ÉK felé fordulva. Csőtalpán egyenlő elosztásban négy pár lyuk, vállán négy fül. Felületét és a törési síkokat egyenlő vastagságú kalcin réteg borítja. Még a fenekénél is, ahol pedig 2—3 cm. vastagságú, több darabra volt törve, ami csak a temetéssel egyidejű erőszakos beavatkozással magyarázható. A váza DK-i oldalán, az edény részére ásott gödörben, az edény testétől 30, illetve 50 és mégegyszer 50 cm. távolságra, tehát három helyen emberi karcsontok darabjai és szilánkjai feküdtek. Ezek az eltemetett váza mellékletei és nem megfordítva. — Néhány cserépdarab az összeállított vázában (Fig. 1. kép.) helyét nem találta meg. Alakjuk után ítélve a váza fedőjének töredékei lehetnek, amilyet Hillebrand közöl a pusztaistvánházi kora rézkori temető 17. sírjából.

1

3 A nagy váza pereme csonka. Az emberi csontok a leletanyaggal. 8. Gefäss-grab. 35 cm. tief. Grosse zerbrochene Tonvase (60 cm. h.) mit Deckelresten allein begraben. Beilagen rechts 3 Armknochenbruchstücke.