Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

86 vábbá a kréta-mykenei kultúrából és Egyiptomból ismeretes agyag hajómodellekben, különösen pedig az északgermán nép­vándorláskori hajósírokban 6 és a hajó testének formáját utánzó kősírokban. 7 A franciaországi Bretagne-ban ma is van egy kis tengerparti falu (Plouaguel), hol a halottakat nem a rövidebb szárazföldi úton, hanem csolnakba szállva egy kes­keny tengeröblön át viszik a temetőbe, melynek neve „Passage de í'Enfer". 8 Temetőnk sírjainak elrendezésében, — eltekintve attól, hogy a nagy gödörben nem minden sírt rajzolhattunk be — a magyarhoni rézkori temetőkkel lényegében egyezik. 17 sír közül kettő edény-sír (5. és 8. sz.), egy vagy kettő gyermeke^ sír (2. és 12. sz.), a többi férfi és női sír vegyesen. A nagy gödör­ben 5—6 sír tűnhetett el nyomtalanul. Sem a keletelésben,, sem az elrendezésben nem lehet határozott rendet megálla­pítani. Ennek a csoportos, rendnélküli temetkezésnek okát legyen szabad abban a körülményben sejtenem, hogy a temető ritkás erdőben lehetett, amikor is az egyes fatörzsek és azok gyökérzete miatt a sírok egyike távolabb, másika a rendesnél közelebb esett egymáshoz. Arra is kell gondolnunk, hogy akkori kezdetleges szerszámokkal a sírásás nagy munka volt. Nyári hőségben az erdő a sírásónak hűs árnyat nyújtott, téli hidegben az avar a humusznak fagyás ellen volt védő takarója. Mert csonttá fagyott nyilt terepen a sírásás akkoron csaknem lehe­tetlen volt. Általános a megfigyelés rézkori temetőinkben, hogy a női, legtöbbször márvány-gyöngyös csontvázak baloldalukon feküdve arccal D-felé, a férfiak jobboldalukon É-felé néznek. Ez a szabály többé-kevésbé áll a konyári temetőre is, bár itt több sírban a nembeli megkülönböztetés lehetetlen volt. Van benne egy ÉD irányú (.11. sz.) és két DK—ÉNy irányú sír. Általában a sírok keletelése az őskorban nincs határozott sza­bályhoz kötve még ugyanabban a temetőben sem. Egy afrikai törzsről, a bassarik-ról tudjuk Frobenius kutatásai alapján,^ hogy férfi halottjuk fejét a sírban balkezére fektetik és arccal napkelte felé fordítják, a női halott fejét pedig jobbkezére hajtva, arccal napszállta felé. Ennek a következő magyará­zatát adják : ha a nap felkél, a férfi veszi baltáját és megy munkára ; ha a nap leszáll, az asszony veszi az ő cók-mókját és megy a vásárra. 1 0 Valami hasonlóra, esetleg nap- és hold­kultusztra kell gondolnunk rézkori temetőink D-re és É-ra néző női, illetve férfi csontvázainál is. Egyiptomban, Nubiában a csontvázak iránya általában ÉD, vagy DÉ, afccal K-nek, vagy Ny-nak. A többitől eltérőleg ilyen temetőnk 11. sz, már­ványkalapácsos sírja.

Next

/
Thumbnails
Contents