Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - A biharmegyei konyári korarézkori temető - Tartalom

82 klímaváltozásoknak, a vadul dühöngő alföldi viharoknak, amilyet hazánk földjén elsőül Priskos Rhetor ír le,

3 úgyszintén a, szertelen esőzéseknek : akkor szinte hihetetlennek tűnik fel, hogy a neolith-,

4 majd a rézkor embere erre a tájra vetődött, itt megtelepedett és halottait esetről-esetre szokása szerint temetőjében hantolta el !? Alig férhet kétség ahhoz a megállapításhoz, mely szerint a fémkultúrát az Alföldre hegyi nép hozta onnan, ahol a termésréz nagyobb mennyiségben volt található és bányászható. A Tiszántúl rézkultúráját szemelőtt tartva, ez a hegyvidék nem lehet más, mint az Alföldet az Erdélyi-medencétől elválasztó Keletmagyarországi-Szigethegység, melynek nyugati lábától, a belőle kivezető folyóvölgyek mentén indultak el az Alföldre, közelebbről a Tiszántúlra az első őskori települők, talán már az újabb kőkor elején is, mihelyt az Alföldön települési lehetőségek kínálkoztak. Mert számbelileg is gyarapodván, az ősember ösztönszerűleg vágyhatott nyíltabb, kevésbbé zordon, kiesebb tájak felé, de lehet, hogy kényszerült is a vándorlásra. Bizonyos, hogy a Berettyó, Sebes-, Fekete-, FehérKőrös és Maros kivezető völgyein ereszkedett alá a nagy síkságra, menekülve a Gyalui-havasok mély kanyonokkal szaggatott, sok helyen járhatatlan erdős fennsíkjairól, a Vlegyasza havasi legelői körül elhatalmasodott medvéktől, a Királyerdő rengetegeinek feleslegessé vált nyirkos barlangjaitól és a Biharhegység szörnyű esőzései elől.

5 Ügyszintén a Szilágyság erdős halom-vidékéről már csak egy lépés volt az Ér völgye s onnan a Nagyalföld. A hegyekből kiszivárgó újabb és újabb rajok a Kr. e. III. évezred első felében a Bihar-hegységből magukkal hozták a rezet (Rézbányai érctelepek), a márványt (Rézbánya, Sonkolyos) és megvetették alapját annak a magyarhoni fémkultúrának, mely később, különösen a Nyír-ben, a bronzkorszak idején, olyan bámulatos lendületre és kifejlésre jutott. Hogy azonban ez a virágzó őskultúra előállhasson, néhány századnak kellett még lefolyni nehéz küzdelemben az őstermészet rakoncátlan elemeivel és még nehezebb harcban valami különleges, sötét és zord erkölcsi világ szokásai és babonái ellen, amint az a természeti népeknél ma is szemünk előtt történik és amint arra rézkori temetőnk igen érdekes vonatkozásokat fog nyújtani. 3. Az ásatás története. A temető és az egyes sírok ismertetése. E fejezetben előrebocsátom, hogy mindazt, amit a temetőről, az egyes sírokról és sírmellékletekről a pontos mértékekkel ellátott helyszínrajzok, illetve rajzok és fényképek a figyelmes