Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

A múzeumi tisztviselők irodalmi munkássága

€6 VIII. Fejezet. A múzeumi tisztviselők irodalmi munkássága. Tanulmányok; előadások s egyéb munkásság. Dr. Ecsedi' István múzeumigazgató a Déri-múzeum néprajzi részének fokozatos feldolgozásán fáradozik. Az 1932. évben a Debrecen határában és környékén divatozó népies vadfogást dolgozta fel. Gyűjtésével kiegészítette a múzeum anyagát, kutatásaival összegyűjtötte a népies vadfogás még megtalálható emlékeit, mesterszavait. Kutatásainak eredményéről a „Jelentés" függelékében számol be. Az 1932. év mind a két szemeszterében magyar földrajzi és néprajzi előadást tartott a debreceni m. kir. Tisza Istvántudományegyetemen. Előadásának címe „a Dunántúli dombos vidék és a Kisalföld földrajza és néprajza volt". — Mint a Magy. Numizmatikai Társulat debreceni csoportjának elnöke a csoport havi ülésein a debreceni érmészek munkáit vezette. Mint a Debreceni Múzeumbarátok körének, ügyvezető alelnöke, néptani előadásokon ismertette a magyar folklor gyűjtésének szükségességét. Mint Debrecen sz. kir. város Közművelődési Könyvtárának igazgatója összeállította és kiadta a városi könyvtár könyvjegyzékét 1—304 lapon. — „A debreceni cseréppipa" c. megírta a debreceni pipások történetét. Megjelent a Déri-múzeum ismeretterjesztő közleményei 2. füzetében. Szerkesztette Debrecen sz. kir. város Képes Kalendáriumát és abban több ismeretterjesztő cikket írt Debrecenről. — Rövidebb szakcikkeket írt a „Népünk és nyelvünk" c. szakfolyóiratban. — Debrecent és a Hortobágy pusztát ismertette a főyárosi „Magyarság" c. napilapban ; „Utazások a Szentföldön" címen folytatólagos cikksorozat jelent meg a „Debrecen" c. napilapban. — Előadást tartott Finnországról és a finn kultúráról, kiemelve a IV. finn-ugor kongresszus jelentőségét. Sőregi János dr. múzeumőr, a régészeti osztály vezetője, megírta a múzeum 1931. évi működésének részletes történetét, annak német kivonatát és függelékével együtt sajtó alá rendezte. Ez mint a múzeum XXVII. kiadványa „Jelentés" címen hagyta el a sajtót. Ugyanennek kivonatát elkészítette a polgármesteri hivatal részére. A Jelentés függelékében adta közre először „Méhkasalakú földbevájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén. Mi volt az üregek rendeltetése?" c. tanulmányát, mely ugyanezen a címen különlenyomatban is megjelent a Déri-múzeum régészeti osztályának ismeretterjesztő közleményei 2-ik füzeteképpen 1—18 oldalon, 13 képpel. — Ebben a sorozatban jelent meg a 3. füzetképpen „A méhkasalakú földbevájt üregek problémája" címen ennek a témának részié-