Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Régészeti kutatások - A panyolai tölgyfaépítmény háromrendbeli ásatásának története
Tafel V. labia. \ panyolai tölgyíaépítmcny a harmadik feltárás után. Panoráma felv. 1932. X. 5. — Jobbról balfelé az északi palánk karósora, mely az agyagfal-talapzat végénél elvonulva a part alall tovább folytatódik. F karósorból kifelé dőlnek az IE és IIE jelzésű cölöpök. — A faltalapzat alatt 3 nagy kereszttörzs : balról a : I jelzésű végével a vízbe hajolva, utána az Ij cölöp előtt a :2 és azon innen a :3 jelű kereszttörzs. — Ezeken nyugszanak az alsósori hosszanti nagytörzsek = 1-től = 7-ig jelzéssel, melyeken ismét kereszttörzsek fekszenek • 1, '3 és *4 jelzéssel a felsősori hosszanti törzseket (—1-től — (>-ig jelezve) tartva. — Mindkét oldalon, a hosszanti szélső törzspárok között verték le az altalajba a rekesz karóit. — Az építményen helyenként faragott hidlás deszkák (II kettő átlósan — 2) (Lásd VI. táblát !) ; a hosszanti törzsek közeinek kitöltésére rőzse. — Az egész építményt jobbról (Ij—Ilii) és balról (Ib—VIb) nagy cölöpök tartják össze, melyek a rekeszkarókkal együtt csonkán maradtak. (VI. tábla). — A különféle fakötések alkalmazása, az arányok ügyes kihasználása után ítélve az egész alkotmány mesteri ácsmunka. Legnagyobb hosszúsága a felsősori parttői törzsnél (—1) 21 m., a felszín szélessége 4 5 m., a rekeszkarósorok köze az északi végénél 4'20 m., déli vége felé 2-80 m., ami egyúttal a döngölt agyagfal vastagsága. lier Panyolaer Eichenholzbau nach der dritten Ausgrabung. Panorama-Aufnahme • am 5. X. 1932. — Von rechts nach links die numerierte Pflockreihe der nördlichen Planke, welche beim Ende des Tonwandfundamentes vorbeigehend sich weiter in die Uferwand fortsetzt. Aus der Pflockreihe sich herausbeugend sind die Pfähle IE und IIE. Unter dem ganzen Tonwandfundament sieht man 3 grosse querliegende Baumrümpfe : der erste ( :1) von links beugt mit seinem Ende ins Wasser, der nächste ( :2) vor dem Pfahl Ij und nach demselben der dritte Querrumpf ( :3). Darüber liegt die untere Reihe der 7 grossen Längsrümpfc mit Kennzeichnen von =1 bis =7. Quergelegt sind darauf wieder 4 Baumrümpfe ("1 bis • \), auf welchen dann die obere Reihe der 6 grossen Längsrümpfe, von —I bis — 6 gekennzeichnet, ruht. Die Pflockreihen sind an beiden Seiten zwischen den zwei äussersten Längsrümpfen in den Boden eingerammt. Es sind noch grob behauene Querbretter (Siehe Taf. VI !) und zwischen den Rümpfen Reisig verwendet. Den ganzen Bau hallen rechts 3 (Ij IIIj> und links 6 (Ib—\ Ib) grosse eingerammte Pfähle zusammen. — Der ganze Bau ist als Meisterwerk zu bezeichnen. — Der aufgedeckte Teil 21 M lang, 4—5 M breit und der Zwischenraum der Pflockreihen 2'80 4'20 M.
