Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"254 A sok apró, egyformakészítésű éneklőmadár-kalickák közül kiválik a fürj kalicka. Ezt a madarászok deszkából készítik, mert a fürj a sötétet szereti. Alakja ház. Elemei : hossza 42 em., magassága 34 cm., szélessége 21.5 cm. Teteje kétereszes. E deszkaalkotmányból előreugrik egy kis terrasz. Hossza 12 cm., szélessége 13 cm., magassága 24 cm. Ez a tulajdonképpeni kalicka. Ennek alapja, teteje deszka. Három oldala drótszálakból kiépítve. Felső lapja belül párnázva, mivel a fürj, ha kijön a sötétből ugrál és a fejét a felső lapba veri. Nagyon megsérülne, ha kipárnázva nem lenne. Két keskenyebbik oldalán egy-egy 3x4 cm. lyuk van. Ez az ablak. Hátul 7.5x8 cm. deszkaajtót hagytak, ezen teszik bele a fogoly fürjet. Az apró kalickák legősibb fajtája a tengeri kóróból (csutkából) készített kalicka. A kórót 25—30 cm. hosszúra, rendesen az ízén elvagdalják, aztán egymáson keresztülrakják, összerakják, mint a faházak ' törzseit. A végét komlógyökérrel, vagy madzaggal összekötik és kész a kalicka. Fenekét rendesen ócska deszkából vágják ki és faszeggel szorítják fel. Cirokszárból már csinosabb kalickát lehet csinálni. A kalickakészítő ennek már vázat csinál és ahhoz erősíti a vékonyabb cirokszár részeket faszeggel. Ma már az ipar annyira hatalmába kerítette még az egyszerűbb ember lelkét is, hogy a magyar nem bajlódik a kalickacsinálással, hanem asztalos és ács ismerőseivel „üttet össze" (csináltat) egyet. Madarak szoktatása. A madarászok a vadmadár szárnyát nem vágják el, hanem a szárny csapótollait megkötik. így tartják két hétig, addig a madár szelídekkel jár és ha két hét után kibontják szárnyát, többé nem repül el. A szárny csapótollainak megkötése kétféleképpen történik. Az egyik szerint a madarász veszi a szárny első csapótollát egy, vékony zsineget alátesz és kétgörcsre megköti, most a madzag végét aláveszi a másik szárnycsapótollnak, azt is megköti az előbbihez és így tovább 4—5 tollat köt össze. A felületesebb madarász nem aprózza el így, hanem az első csapótollat felében átköti, ehhez fog még négy-öt tollat és jó erősen átköti. Mikor mind a két szárnyát így megköti, elereszti szelídek közé. A madárnak nagyon kellemetlenek a megkötött szárnyak. Rángatja, csipkedi a kötést és addig rángatja, míg a madzag lecsúszik. A szárnya szabad lesz és elrepül. Ezen okulva, különösen a galambászok, a következőképpen kötözik meg az idegen galamb szárnyait. Az első csapótoll gerincét az első harmadában egy tűvel átszúrják, ezen a házicérnát át-