Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"252 karám falához méter széles deszka- vagy léc alkotmányt készít és idezárja az anyát és a fiát, ezt is kalická-nak nevezik. — Ha nagyobb szabású, lécből, deszkából hézagosan épített nagyobb záróhelyet alkot össze és a mezőre helyezi ki, éjjelre abba zárja a juhot, kec-nek nevezi. Végül kalickának nevezi a debreceni nép azt a négyszögletes, minden oldalról egyméteres lécalkotmányt, amelyet a régi világban az ásott kutak fenekére tettek. Ennek deszkaperemet szegeztek, erre rakták a téglát. Ezen a kalickán áramlott be a víz és óvta meg a kútat a beomlástól, ez tartotta a téglabélést. Fig. 72. ábra. Kalickák : 1. fürjkalicka deszkából ; 2. vadgalamb-kalieka veresgyűrűgalvból ; 3. tengelice-kalicka drótból. Käfige. 1. Wachtelkäfig aus Holzbrett. 2. Käfig für Wildtauben aus Reisholz. 3. Käfig für Stieglitze aus Draht. Im Déri-Museum. Jelen alkalommal csak a vadmadarak tartására készült kalickákkal óhajtok foglalkozni. A kalicka a foglyul ejtett madarak otthona. Legegyszerűbb, éppen ezért leggyakoribb fajtája egy parallellepipedon alakú, bodzafavázú alkotmány, melynek leghosszabb éle 20 cm. Csak a vastagabb tagok benne bodzafagallyak, ezek egymástól 1 cm. távolságra át vannak fúrva és a lyukában veres- vagy feketegyűrű cserjeszálakat dugnak át. Feneke sűrűn egymás mellé rakott vessző, újabban egy darab ócska deszka. Benne két álló van téve a madárnak. Végében két orvosságos tégely, az egyik víznek, a másik ennivaló számára. Az ennivalót néha primitív