Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"233 A jobbszélen ág fut stilizált virágokkal. Szegélydísz alul-feli.il teljesen hiányzik. Löfkovits Arthur ajándékából került a Déri-múzeumba 1904-ben. Kb. XVIII. századból való darab. Ezeket a puskaportartókat ügyes kezű parasztok, kis mesteremberek (fésűs, csutorás) készítették, akiknek utódaik ma faragással ragyogtatják ügyességüket és művészetüket. Tény az, hogy a bemutatott agancsok mind népies munkák. Korát tekintve legrégibbnek az 1347. évi tartható. Ezt azonban nem tekinthetjük egykorúnak s bár a számok régi típusúak, a bevésést későbbinek kell tartani. A másikon az évszám 1682. Ez valódi. Ebből a századból sok lőportartót találtak. A többin nincs évszám, de feltehető, hogy ezek is a XVII—XVIII. századból valók. A körkörösöket máramaros-vidékinek tartja Lehóczky, bár ha majd a szépen faragott mángorlók díszeit is ismerik és ismertetik, ki fog derülni, hogy nemcsak a ruthen, az oláh, hanem a magyar is rendkívül ügyes kezű, ötletes népi művész. Puskaportartók szaruból. Kétségkívül a legjobb puskaportartók a szarvasagancsból készültek. A szarvas azonban egyre jobban fogyott a hegyvidéken is, ezért a puskaportartókat új anyagból, szaruból készítették. A szaruból készült puskaportartóknál a technikai kidolgozást inkább az alakra, mint a tartó díszítésére fektették. A debreceni Déri-múzeum gyűjteményében 20 darab szaru lőportartót őrizünk és csupán egyetlen egyen van díszítés. Azonban ez is alakra teljesen elüt a többitől, zsíros kupának lehetne tekinteni, ha a pormérő kis szarúmérce hozzá nem volna kötve. Puskaportartónak a készítő kisebb, tömörebb tehén- vagy bivalyszarvat keres. A fejcsontról levágja a szarvat, kiüti belőle a csontot, kiszedi a hártyát és az így kitisztított szarut meleg vízben, meleg kövön, vagy vason elkezdi lapítani. Legtöbbször szegletesre lapítja, de ilyenkor a szegletéleket lekaparja. Mikor ezzel is kész van, az alsó nyílását falappal befenekeli úgy, hogy a deszkalapot beleszabja és egy pár szeggel a szaru oldalához erősíti. A fenékdeszkát a gondosabb mester egy darab szarulappal, vagy rézlappal befedi. A szaruhegyet is levágja, de ez kerek és azt egy fadugóval bedugja. Végül üvegdarabbal megtisztítja, megpallérozza. A nyakon egy menetet vág, melyre zsineget, vagy szíjat köt. Ennek segítségével akasztja vadásztáskájára. E célra néha a szaruszáját kifúrják és ezen húznak át madzagot s ennek segélyével kötik a tarisznyához.