Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)
Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom
195 A vaskör egyik felén, a szárnyak síkjára merőlegesen egy pecek van nyitóivá. Minek feje egy madárfejhez hasonlít, szájával tart egy kis billentyűt, melynek segítségével fogja az egyik vasszárnyat. A pecek vége hegyes, ebbe teszik a csalétket. A csalétek varjúnál tengericső vége, patkánynál szalonna, húsdarab. A vastőrkivetés úgy történik, hogy a paraszt odaviszi a tőrt, ahol a vad járni szokott. A pecek hegyes végére csalétket tesz. A nyelére rálép, a két szárnyát könnyen leteríti az alapra. A balszárnyát a pecekkel és billentyűvel lekapcsolja és óvatosan leteszi a patkánylyuk elé vagy télen elrejti a hóban. Az óvatos varjú már ismeri a kis tengericső végét, „rákárog" és óvatosan kerülgeti a levegőben. Ennek folytán egy varjú sem száll rá. Ezért a paraszt kukoricavég helyett krumplit szokott a tőr mellé tenni. Erre lecsap, rászáll, a tőr felcsattan és a lábát megfogja. Legtöbbször eltöri a lábát, ha azonban vastag csőrét kapja el, kevesebb kárt tesz benne. Kis vastőrrel galambot, foglyot szoktak fogni. Nagyobb vastőrrel varjút, patkányt, kártékony macskát, kutyát fognak. Vannak egész nagy, kétkaros négyszögalakú tőrök is, amelyekkel rókát fognak. Újabban a patkányokra vadásznak a vastőrrel. Kivetik a lyuk mellé. Csalétkül tengerit, szalonnát, húst tesznek rá. Betemetik a patkány által a falból kidúrt porral annyira, hogy csak a csalétek látszik ki a porból. A patkány bármily óvatos, ha napokig kerülgeti is a tőrt, mégis belemegy és amint eszegeti a tengerit, kenyeret vagy a szalonnát, a pecek megmozdul, a csapószárnyak felcsapódnak és a patkány meg van fogva. Ha a tőr a patkány lábát megfogta, nagyot visít és vergődik, Ki nem veszik, agyon nem verik, hadd vergődjön és hadd ijjessze a többit. Van rá eset, hogy a tőrbe esett patkány kínjában és szabadulási reményében elrágja a lábát és így menekül el. De legtöbbször benne marad és legkegyetlenebb kínzások között pusztítják el. A Déri-múzeumban van kisalakú galambfogótőr, van nagyobbfajta patkány-, varjúfogó és van egy nagy négyszögletes láncos rókafogó tőr. Rókafogó tőr. A rókafogó vastőr rámája egy téglalap alak, amelynek hossza 21 cm., szélessége 14 cm. A vas szélessége 1 cm. • Ehhez képest a csapója is két darab négyszögalakú kovácsolt vas, amelynek magassága 7 cm., hossza 20 cm. és szélessége 1 y 2 cm. Ëz a két csapószárny egy-egy 3 cm. magas csapóágyban mozog, amely a ráma vassából van kikovácsolva. Ebben a csapágyban egy nyitóit vasszegen lazán mozog a két csapószárny. A rókatőrnek fontos alkatrésze a két feszítökar, amely a két csapószárny végére van szerelve. A feszítőkar hossza 18 cm., szélessége 3—4 cm., nyílási távolsága 8 cm., végén egy-egy 4 cm. 13*
