Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

"171 Az egér jön, bebúvik a csalétekért, a madzagot eléri, nem tud tovább menni, az ételért elrágja a madzagot, a hurok hir­telen szabad lesz és az egeret felakasztja (25 ábra). Akasztós huroksor. Na­gyon praktikusnak mond­ják az akasztós egérfogót. Ez abban áll, hogy egy 20 cm. hosszú, 7 cm. széles keményfadarabba lyukakat fúrnak, olyan nagyokat, hogy egy egér kényelmesen beleférjen. A lyukak átmé­rője két és fél cm. Egymás­tól való távolsága szintén 2y 2 cm. Két lyuk közt egy 2 cm. széles elválasztó kiug­rást faragnak ki. A lyukak felső részéhez a felső résztől 1 cm. mélyen egy acéldrótot fektetnek. A deszka felszínén a lyuk közepének megfelelő­leg egy 2 mm. vastag acéldrótot fektetnek, amely háromszor meg­van görbítve és meggörbített vége hátul a deszkalap hátsó falá­hoz van erősítve azáltal, hogy a drót végét beverik a fába és amellett még egy darab dróttal le is fogatják. Ennek az acél­drótnak a lyuk felől eső végén egy vékony karika van bele­akasztva, amely valamivel nagyobb, mint a lyuk szája. Végül a deszkán a lyuktól másfél cm. távolságban két lyukat fúr­nak, amelyik egymással parallel, ezzel kész az egérfogó. A kivetése akként történik, hogy a lyukba dióbelet vagy kenyérmorzsát vagy sült szalonnát teszünk. És minden lyukat Fig. 26. ábra. Egérfogó felrántó dróthuroksorral. (Déri-muzeum.) Mäusefänger mit emporragender Drahtschlinge. (Déri-museum.) Fig. 25. ábra. Akasztós rugós egérfogó. Mäusefänger mit Springfeder und Schlinge in halbwalzenförmiges Holz gebohrt.

Next

/
Thumbnails
Contents