Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1932. évi működéséről (1933)

Függelék - Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon - Tartalom

149 és forogjon. Ez a forgó. 2. A könnyen billenő forgóra egy kb. 30 cm. hosszú pálcát állítanak, amelynek az ellenkező vége a kalicka nyitott fedelét tartja, támasztja fel. Ez a támaszték. A kalitcka fedelének az egyik felnyíló szélére egv kis csörgőt erősítenek, amelyet ők zürgö-nek neveznek. Ez arra szolgál, hogy ha a fedél leesik, csörgésével jelt adjon (8. ábra). Amikor a csapda így fel van állítva a madarász még ennivalót (búza­aljat) szór a kalicka fenekére és akkor otthagyja. Ő elbúvik a közelbe félreeső helyen. A madár észreveszi az ennivalót. Ott repked a ka­licka körül. Éhsége legyőzi félelmét és óvatosságát, bere­pül a kalickába és egyenesen a forgóra száll. A forgó meg­billen, alatta a támaszték kiugrik és a kalicka ajtaja bezárja a madarat. A fedél csapódására a csörgő is meg­szólal, a madarász figyelmes lesz, rejtekhelyéről előszalad, a zsákmányt kiveszi, ha neki való énekes madár, akkor vagy másik kalickába, vagy pedig egy zacskóba teszi, ha nem neki való madár : elereszti. A tőrt újra kiveti és új zsákmányra les. Csapós tör. E néven ismerik Berettyó mellett a következő praktikus madárfogót. Az egész egy kalicka, amely vesszőből, drótból, vékony napraforgóból készült. A fedele a kisebbik végén felnyitható. A kalicka alja deszkából van. A deszka hátsó keskeny lapjának közepére egy lécdarab van leerősítve egy bőrdarabbal úgy, hogy az függőleges irányban alá s fel könnyen mozog. Ennek a le nem erősített végén egv makk van hagyva. Ezt az egész lécdarabot nyelv-nek nevezik. A kalicka fedelét egy kb. 40 cm. hosszú még vékonyabb léc­darab tartja fenn, amelynek az alsó vége vésőszerűen ki van élezve, az éle fölött bütyök van hagyva. Ezt a lécdarabot pecek-nek nevezi a nép. A madarász a kalicka fenekére madár­eleséget szór. A fedelét föltámasztja úgy, hogy a peceknek éles vége a nyelv kampójához támaszkodjék és a kampó fogja a pecket. Ez esetben a nyelv szabadon álló vége 5—6 cm. magasan lejtősen föl van emelve a kalicka fenekétől. A csapós tőr így van kivetve. A madarász a kalickát valami alacsony ócska tetőre, vagv szalmakazalra, vagy esetleg csutka izékre teszi, ő maga pedig egy közeli rejtekhelyre elhúzódik és lesi. A madár több-kevesebb Fig. 8. ábra. Csapókalicka billenő állóval. Fallkäffig mit kippender Stütze.

Next

/
Thumbnails
Contents