Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - A debreceni cseréppipa

87 faragatlan, sírna pipákat ; 2. faragott pipákat. Az előbbiek simák és hengeralakúak, az utóbbiakat félszáraz állapotban késsel négyszegletesre, vagy nyolcszegletesre faragták. A debreceni pipák nevüket leginkább híres személyekről, vagy jellemző sajátságaikról kapták. Az ősi pipáscsaládból származó Kiss Gábor pipásmester így ismeri a debreceni pipákat : 1. Debreceni nagy karimáspipa. Ebből nagyobb és kisebb gyártmányú volt. Dereka bő, szája nagy karimára volt kidolgozva. Nyaka gombos, dereka bőven díszítvé. Sokan és sokáig használták

4

3 Fig. 12. kép. Különböző fajú és nevű cseréppipa a Déri-múzeumban. 1. Kis makrapipa metszett. 2. Kis makrapipa elölről. 3. Becskereki pipa. 4. Csapó-utcai pipa. 5. Pipafej megrezezve és kupakolva. (5. Gyűrűs pipa. 7. Pendelykorcú vagy húzogatott pipa. 8. Hunyadi pipa. 9. Debreceni nagy karimás pipa. 2. Debreceni nagy Makrai vagy Makra vagy csalópipa. Kiss Gábor erről azt tudja, hogy ennek nevét bessenyesi Széli Farkas debreceni királyi táblaelnök kutatta ki és úgy találta, hogy a nevét egy Makra nevű híres alföldi betyártól kapta. Maga a pipa inkább dísznek, mint használati tárgynak készült. Dereka 20 cm. hosszú és e nagy fejet aránytalnul rövid 4—5 cm.-nyi nyak tartja. Rendkívül gazdagon van díszítve. Száján laposkupak van. Nyaka gombos. Veres és fekete színben hozták 1:

1 Zoltai Lajos : Debreceni pipák. „Debrecen" napilap. 1900 jan. 17. számában felsorolja néhány pipa nevét.