Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén
57 <1 oztak. (Fig. 2. kép 1., 4. sz.) Némelykor az alap közepén asztalszerű padot hagytak (Fig. 13. kép.2. sz.), talán az agyag könnyebb feladása végett. Ezt a célt szolgálták az egy oldalon lépcsőzetes lefutású agyaggödrök (Fig. 13. kép 1. sz.) és ezen az alapon fejthető meg az erősdi üreg alakja is. (Fig. 13. kép 4. sz.) 21 Az is előfordul, hogy az alapsík közepén még egy kis kerek gödröt termeltek ki. (Fig. 13. kép 3. sz.) 2 2 —Mindezek azonban csak kivételes esetek, melyek az agyagbányászás műveletével könynyen magyarázhatók. A tény az, hogy a méhkasalakú agyagbányák formáját megalkotta a dolgozó ember teste, mint mechanikai műszer és a dolgozó ember szelleme, mint életét és alkotását talán babonásan féltő ősösztön. IV. Fig. 13. kép. Különleges alakú agyagbányák függőleges szelvényei. 1. Lépcsős üreg. Knoviz, Csehszlovákia. Ebért, Reallex, d. Vorg. II. K. 17. tábla VII. sz. ábra után. — 2. Üreg középen agyagpaddal. Achenheim (Elsasz). Forrer, Urgeschichte (les Europäers. 81. ábra I. sz. után. — 3. Üreg középen lemélyítéssel. Perjámos, Sánczhalom, volt Torontál megye (ma Románia). Roska, Ásatás a perjámosi Sánczhalmon. 64. ábra. I. sz. után. Múz. és könvvt. Ért. VII. évf. 115. 1. — 4. A H 19. sz. üreg az erősdi őstelepről. Volt Háromszék megye (ma Románia). László, Ásatások az erősdi őstelepen. 68. ábra után. Dolgozatok— Travaux. 1914. V. évf. 370. 1. \'ertikale Durchschnitte der besonders geformten Tongruben. 1. Knovis (Cechoslovakei ), 2. Achenheim (Elsass ), 3. Perjämos (Rumänien , ehem. Korn. Torontál, Ungarn ), 4. Erösd (Rumänien, ehem. Kom. Háromszék, Ungarn). A debrecen-tóeóparti méhkasalakú agyagbányák feltárása után a régi téglagyári telepen öt középkori kemencefeneket ástam ki. A legmélyebben fekvő 100, a legfelső 63 cm.-re volt a felszín alatt. Mind az öt egy csoportban, sőt három közülök részben egymás felett feküdt. Az ovális alapok hosszanti átm. 130 cm., kereszt átm. 116 cm. A Kelet felé néző nyílás 40 cm. széles volt a legépebben megmaradt 1. sz.-nál. Mindegyik kemence feneke középkori edények apró cserepjeivel mozaikszerűen volt kirakva, domború oldalukkal felfelé. Erre homokos agyagot hintettek és az egészet letapasztották. A nép ezt a célszerű technikát ma is ismeri. Bizonyára nem tévedünk, ha e maradványokat edényégető kemencék fenékrészeinek tartjuk. Ha ezekhez hozzászámítjuk a régebbi leletstatisztikában feltüntetett középkori tárgyakat is, 2 3 ez a tény elegendő annak bizonyítására, hogy a debrecen-tócóparti rómaikori fejlett
