Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Függelék - Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén

FÜGGELÉK. Méhkasalakú földbe vájt üregek feltárása Debrecen város téglagyári telepén. Mi volt az üregek rendeltetése ? (Egy nagyobb tanulmány kivonata.) Debrecen város központjától ÉNY.-i irányban, légvonalban nem egészen 3 és y

2 kim. távolságra feküsznek a városi téglagyári telepek, a széles Tócó-meder jobbpartján, ember-emlékezet és régi okmányok tanúsága szerint is a debreceni agyag- és építőipar ősi agyagkitermelési területén. Mondott távolságban, a Balmazújvárosba vezető vasút északi oldalán találjuk a régi téglagyári telepet, annak felhagyott s ma már művelés alá fogott agyagbányáját, a NagySándo r-emlékoszlop mellett, míg a vasúttól délre az új Klinker-kemence hatalmas épületén túl, a tetőcserépgyár megett, az újonnan nyitott agyagbánya 4m. magas falai sárgállanak. (Fig. 1. kép.) Ezen az új telepen 1930 utolsó negyedében kb. 24,000 ni

3 agyagot tároltak fel. A kitermelést gyors iramban hajtották végre, hogy a feltárol l agyagtömeg a tél folyamán fagytól lazítva-porha nyitva váljon alkalmasabbá a tavaszi feldolgozásra. A földmunkálatról érteFig. 1. kép. Debrecen város új téglagyárának agyagbányájában mutatkozó földbevájt üregek helyszínrajza. A számozottak feltárva. Az 5., 6. és 9. sz. gödrök kivételével valamennyi méhkasalakú. Situalionsplan der in der Tongrube der Debrecener neuen slädt. Ziegelfabrik sich zeigenden

, in die Erde getieften Gruben. Die Numerierlen sind aufgedeckt.Alle, mit Ausnahme von No 5.

v 6. und 9., haben Iiienenkorbform.