Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról - Belső munkálatok

11 hatjuk ezt a Nagyhortobágyról, természetesen nem mint ter­mészeti tájról, hanem az idegenforgalom ottani lebonyolítására hivatott szervekről, a vonatjáratról, a csárdáról és környeze­téről s más egészségügyi és kényelmi berendezésről. Ez annál­inkább sajnálatos, mert a Hortobágy-puszta tudósok, művészek, turisták és vadászok körében világhírnek örvend. A Déri-múzeum igazgatósága ez ügynek felkarolását magáévá tette először azért, mert a város polgármestere két idevonatkozó kérvénnyel kapcsolatban részletes javaslattételre szólította fel, másodszor pedig azért, mert a városunkban meg­forduló előkelő idegenek rendszerint a múzeum épületéből, annak megtekintése után indulnak ki a Hortobágyhoz, sokszor a múzeum igazgatójának vezetésével s így közvetlen tapasz­talat alapján talán leginkább hivatott az ottani idegenforgalom fellendítése ügyében javaslatot tenni. Debrecen városának eme — különben régen vajúdó — kul­turális érdekét újabban egy kérvény és egy értesítés hozták felszínre. Az elsőt Iványi Sándor, az Ingatlan közvetítő és árú­forgalmi iroda tulajdonosa intézte a polgármesterhez s abban a Hortobágyon egy magyar ház felépítését, illetőleg annak fel­építéséig egy csárda-szoba átengedését kérelmezte ipari és ipar­művészeti cikkek árusítása céljából. — Az értesítés Tormay Géza kereskedelemügyi államtitikártól jött a hortobágyi csár­dának az idegenforgalomba való intenzívebb bekapcsolása tárgyában. Erre a polgármesteri határozattal javaslattételre felszólított dr. Ecsedi igazgató érintkezésbe lépett a helybeli Idegenforgalmi Iroda vezetőjével és a múzeumban január 23-án tartott szűkebb bizottsági tárgyalás után 22 pontban foglalt részletes javaslatot terjesztett Debrecen város pogármestere elé (86—1931. I). M. sz. ü. irat). Megjelölte benne a legszüksé­gesebb teendőket ; a kedvezőbb vonatjárat és a jó ivóvíz léte­sítését ; a csárda körüli park rendezését ; a lecsapolt Hortobágy­folyón duzzasztó építését ; három szobában egy természet- és néprajzi fiókmúzeum felállítását ; emléktárgyak árusítása részére egy helyiség átengedését ; autóbusszal járható pusztai körút és a hídfőnél egy kilátótorony építését'; Máta rendbe­hozását ; fürdőjének és ártézi kútja gázának gazdaságos ki­használását ; fák ültetését ; a Keserűerdő melletti keserűvíz értékesítését stb., stb. Ez életrevaló javaslatot — tekintettel arra, hogy nagyobb beruházásokról lett volna szó — az 5519—1931. II. sz. hat. költségvetési fedezet hiánya miatt egyelőre levette a napi­rendről. Múzeumunk külföldi kapcsolatai kibővítésének gondolata lebegett szemünk előtt akkor is, mikor a Nyári Egyetem hall­gatói részére múzeumunk előadótermét átengedni javasoltuk.

Next

/
Thumbnails
Contents