Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1931. évi működéséről (1932)
Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról - Belső munkálatok
11 hatjuk ezt a Nagyhortobágyról, természetesen nem mint természeti tájról, hanem az idegenforgalom ottani lebonyolítására hivatott szervekről, a vonatjáratról, a csárdáról és környezetéről s más egészségügyi és kényelmi berendezésről. Ez annálinkább sajnálatos, mert a Hortobágy-puszta tudósok, művészek, turisták és vadászok körében világhírnek örvend. A Déri-múzeum igazgatósága ez ügynek felkarolását magáévá tette először azért, mert a város polgármestere két idevonatkozó kérvénnyel kapcsolatban részletes javaslattételre szólította fel, másodszor pedig azért, mert a városunkban megforduló előkelő idegenek rendszerint a múzeum épületéből, annak megtekintése után indulnak ki a Hortobágyhoz, sokszor a múzeum igazgatójának vezetésével s így közvetlen tapasztalat alapján talán leginkább hivatott az ottani idegenforgalom fellendítése ügyében javaslatot tenni. Debrecen városának eme — különben régen vajúdó — kulturális érdekét újabban egy kérvény és egy értesítés hozták felszínre. Az elsőt Iványi Sándor, az Ingatlan közvetítő és árúforgalmi iroda tulajdonosa intézte a polgármesterhez s abban a Hortobágyon egy magyar ház felépítését, illetőleg annak felépítéséig egy csárda-szoba átengedését kérelmezte ipari és iparművészeti cikkek árusítása céljából. — Az értesítés Tormay Géza kereskedelemügyi államtitikártól jött a hortobágyi csárdának az idegenforgalomba való intenzívebb bekapcsolása tárgyában. Erre a polgármesteri határozattal javaslattételre felszólított dr. Ecsedi igazgató érintkezésbe lépett a helybeli Idegenforgalmi Iroda vezetőjével és a múzeumban január 23-án tartott szűkebb bizottsági tárgyalás után 22 pontban foglalt részletes javaslatot terjesztett Debrecen város pogármestere elé (86—1931. I). M. sz. ü. irat). Megjelölte benne a legszükségesebb teendőket ; a kedvezőbb vonatjárat és a jó ivóvíz létesítését ; a csárda körüli park rendezését ; a lecsapolt Hortobágyfolyón duzzasztó építését ; három szobában egy természet- és néprajzi fiókmúzeum felállítását ; emléktárgyak árusítása részére egy helyiség átengedését ; autóbusszal járható pusztai körút és a hídfőnél egy kilátótorony építését'; Máta rendbehozását ; fürdőjének és ártézi kútja gázának gazdaságos kihasználását ; fák ültetését ; a Keserűerdő melletti keserűvíz értékesítését stb., stb. Ez életrevaló javaslatot — tekintettel arra, hogy nagyobb beruházásokról lett volna szó — az 5519—1931. II. sz. hat. költségvetési fedezet hiánya miatt egyelőre levette a napirendről. Múzeumunk külföldi kapcsolatai kibővítésének gondolata lebegett szemünk előtt akkor is, mikor a Nyári Egyetem hallgatói részére múzeumunk előadótermét átengedni javasoltuk.