Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban

80 4. Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorpályiban. Dr. Szász Imre monostorpályi református lelkész október végén személyesen jelentette a Déri Múzeum igazgatójának, hogy falujában, a kibővített öreg református templom északi fala mellett, homokdomb lehordásakor régi téglafalakra akadtak. A hely megtekintésére november 4-én utaztam ki, de az erős esőzések miatt a rendszeres ásatást csak november 11-en kezdtem meg és 13-án este be is fejeztem, mert a feltárás első nap 2, második nap és harmadik napon 4—4 munkással a könynyen ásható homokos talajban gyorsan ment. Az ásatás eredményét, a feltárt háromhajós, félkörív záródású középkori templom alaprajzát, főméreteit és a mai kibővített református templom alapjának körvonalát a 9. ábra tünteti fel. A Monostorpályira vonatkozó históriai adatok szerint (Bunyitay Vince : A váradi püspökség története, Nagyvárad, 1883." II. köt. 409—411. és III köt. 275. old.) ezen a helyen, melyet a középkorban Nyírpályinak neveztek, a premontrei rend számára épült monostor és községi egyház is volt. A falu mai neve az előbbinek emlékét őrzi. Valószínű, hogy a most feltárt alapfalak a községi egyház templomának maradványai, míg a monostor, mely rendszerint a községen kívül esett, más helyen keresendő. Ezt a helyet már Bunyitay is a Monostorpályi és Hosszúpályi közt fekvő Akasztódombon sejtette, támogatva a hagyomány és a ma is látható téglatörmelék által. Meg kell itt jegyeznem, hogy a feltárt alapfalak keleti végénél, a református lelkész gyümölcsös kertjében, az ásatás utolsó napján téglafalra találtam, azonban úgy ennek, mint az Akasztódombnak feltárását a beköszöntött téli hideg miatt a következő évre kellett halasztanom. Mindkét helynek szakszerű megvallatása fogja eldönteni a monostor és a községi egyház fekvőhelyének végleges megállapítását, azért a mult évi ásatásról ez alkalommal csak a legszükségesebb adatok közlésére szorítkozom, míg a részletes, históriai adatokkal alátámasztott régészeti leírást a kutatások teljes befejezése után adom. A feltárt 20 m. hosszú és 15 m. széles templom hossztengelye pontosan NyK-i irányú, főbejáratával — mely valószínűleg két zömök torony között állott — Ny. felé nézve. Az északi falhoz épített keskenyebb falú cella vagy sekrestye alapjából csak egy rész maradt meg, a többit a dombbal együtt lehordták. Alaprajzát bemondás után tüntettem fel. Felette sajnálatos, hogy a fő- és mellékhajó félköríves záródásainak érintkezési sarka teljesen hiányzott. Téglenyerés végett nem sokkal az ása-