Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Függelék - I. Régészeti kutatások és ásatások 1930-ban

71 ki (evorzió). A folyóhurok pusztuló partjával szakadhatott a mederbe a jégkorszak kihalt óriásának löszbe ágyazott csont­maradványa, melyet a víz sodra mint hordalékot ebbe a ki­mosott mélyedésbe cipelt, hol súlyánál fogva még nagy tavaszi áradáskor is elfeküdt. Csupán a könnyebb gerinccsigolyák vagy bordacsontok sodródhattak a szembenlévő gyarapodó part üledékébe, amire példa a tiszakanyári (Szabolcs m.) mammut­c.sigolyánk lelőhelye. Jogosan tételezhető fel, hogy egy ilyen kimosott mélyedésben, mint gyűjtő medencében esetleg na­gyobb számú mammutcsont lap­pang és a megfelelő kutatás eredménnyel járna. A szolnoki Tiszamederben ismernek a halá­szok ilyen mammutcsontos me­dencét. Az elmúlt évben tisza­örvényi halászoktól szereztünk mammutcsontokat (2 állkapocs, 1 lapocka töredék, 1 gerinccsi­golva) és egy ősbölény szarvat, melyeknek lelet körülményeit nem ismerjük, csak annyit, hogy a Tisza medréből származ­nak (3. ábra). Ha majd egy­szer egy magyar palaeontolo­gusnak eszébejut kutatásokat is végezni a nagy Alföldön, figyel­mébe ajánljuk az itt említett helyeket, különösen Vásáros­namény környékét, hol tudva­levőleg a legnagyobb és legki­sebb vízállások közti különbség 10.63 m., azaz legnagyobb az országban. Dr, Kozma főszolgabírónak már korábban tudomása volt arról, hogy a Tisza medrében, Gulács és Panyola között, a nyári fürdőzők őskori csuprokat, kő-és csont tárgyakat bányász­nak ki egy homokzátonyból s annak közelében parti cölöpépít­mények maradványairól hallott. Október 21-én kocsiztam ki Gulácsra, mely Vásárosnamény­tól DK-i irányban 14 klm.-re a Tisza jobbpartján fekszik. Dr. Kozma főszolgabíró felkérésére Hegedűs Józseí jegyző és Abb. 3. ábra. Mammutcsonlok a tiszaörvényi leiéiből 1., 3, alsó állkapocs, 2. nyakcsigolya. 1/io n . Mammutknochen (Elephas primigenius) aus dem Funde von Tiszaörvény (Kom. Heves) V 1 0 n. Gr.

Next

/
Thumbnails
Contents