Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - VIII.Közművelődési könyvtár

59 cikk jelent meg a „Debrecen" c. napilapban, a „Magyarság" c. lapban. Előadásokat tartott a Népszerű Főiskolai Tanfolyamon, a Kálvineumban Nyíregyházán, a Kossuth uccai református egyházrészben és Mansz-ban. Cikket írt a Debreceni Képes Kalendáriumban „Jordán szent vizében fürödtem" címen. — Cikkei : A debreceni Déri Múzeum. Budapesti Szemle 1930 szeptemberi szám ; A debreceni utcakapitány. Népünk, Nyelvünk, 1930. 8. füz. Több könyvismertetést írt a földrajzi és néprajzi szaklapokban. Dr. Sőregi János múzeumőr, a múzeumi felügyelő Bizottság és a Berendező Bizottság jegyzője, idejének legnagyobb részét a régészeti osztály és utána a raktári helyiségek berendezésére fordította. A régészeti osztály részére mintegy 30 drb szemléltető és tanítójellegű grafikont, táblázatot tervezett, amelyek ifj. Kovács János művészi kivitelében kerültek kiálllításra. A rendezés munkája közben megírta a múzeum rövidre szabott évi jelentését 1929-ről a polgármesteri évi jelentés számára. — A múzeumi „Vezető" részére feldolgozta az ősrégészeti osztály anyagát az őskori kultúra összefoglaló áttekintésével, amely rész mint különlenyomat is megjelent „Vezető a debreceni Déri Múzeum ősrégészeti osztályában" címen, 1—47 oldalon. Ugyanő elkészítette a múzeum 1929. évi működéséről szóló részletes „Jelentés"-t, mely ezen a címen mint a múzeum XXV-ik kiadványa jelent meg. E füzet függelékében rövid cikke jelent meg „A Déri-gyűjtemény jelentősége" címen, emlékezésül Déri Frigyes halálának 5-ik s a városi múzeum fennállásának 25-ik évfordulójára. A helyi lapokban néhány kisebb-nagyobb cikket írt ásatásokról és más, részint a múzeummal, részint a Tiszántúli Madárvédelmi Egyesület működésével kapcsolatos dolgokról, mely utóbbinak titkára. Négyheti nyári szabadságát Bécsben töltötte, hol a múzeumok és kiállítások állandó látogatásával gyarapította ismereteit. Régészeti ásatásairól és kutatásairól külön cikkben számol be. VIII. Közművelődési könyvtár. A közművelődési könyvtár a múzeum egyik alkatrésze s így annak vezetése a múzeumigazgató ügykörébe tartozik. A könyvtár az 1930. évben is szépen teljesítette kulturális hivatását. Kölcsönzője állandóan telve volt és olvasóterme nem egyszer szűknek bizonyult. 1930-ban beiratkozott 404 új tag, kilépett 178 régi tag s így szaporodás 226. A tagok száma 7890.