Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)
Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - I. Belső berendezési munkálatok folytatása és befejezése
5 azonban az elmúlt évben sor nem került. — Intézkedés történt továbbá Munkácsy világhírű festményének az ,,Ecce homo"nak és más Budapesten lévő festményeknek sürgős hazaszállítása iránt, amely feladattal Györgyi Dénes műépítész tanár bízatott meg. A múzeum rendezőit pedig felkérte a Bizottság, hogy amennyiben lehetséges, a megnyitás napjára gondosan összeállított, tanító jellegű és bőven illusztrált múzeumi vezetőt készítsenekésnyomassanakki. Végül tárgyalta a Bizottsága Gyüjteményegyetem tanácsa által a múzeum rendezésének vezetésére és irányítására kiküldött szakférfiak honorárium-kérdését, azonban a felmerült nézeteltérések miatt végleges határozatot nem hozott. Ez ügyben később a Gyüjteményegyetem tanácsa döntött, melynek alapján a város a megállapított honoráriumokat az illetékesek részére megküldötte. E fontos értekezlet jegyzőkönyvben (25/1930. DMsz.) lefektetett irányadó elveinek betartásával folytatódott a belső berendezés nagy munkája éspedig a szó szoros értelmében minden nap, ünnep- és vasárnapokat sem véve ki, reggeltől estig, pihenés és megállás nélkül, sokszor éjszaka is, ha a múzeum tisztviselőinek hosszas tanulmányokat igénylő terveket kellett kivitelre előkészíteni a művész vagy az iparos számára, nehogy a munka folytonossága fennakadjon. A rendezés sorrendjét véve tekintetbe, legelőrehaladottabb stádiumban volt a néprajzi osztály, melynek hat termében, a vadászat és halászat-, a pásztorélet-, a mezőgazdaság termében, a három részre tagolt magyar házban, a viseletek szobáján ban és az ugyancsak három részből álló kismesterségek házában a tárgyi anyag már az előző évben elrendezést nyert. Az újév elején dr. Viski Károly nemzeti múzeumőr, — ki csaknem minden héten két napot töltött a múzeumban — és dr. Ecsedi István igazgató, művészek, iparosok örökös foglalkoztatásával megkezdték a városi művelődéstörténeti anyag rendezését. Ez osztályban még újabb hét teremnek ízléses berendezése volt a feladat éspedig a céh- és kereskedelmi emlékek, a régi debreceni patika, a várostörténeti emlékek, egyházi és kollégiumi relikviák, az irodalom és színészetre vonatkozó tárgyak, a Csokonai-emléktárgyak és a táblabíró-világ korából fennmaradt ereklyék nagyszámú, aprólékos anyagát felölelő hét teremnek ügyes, tanulságos beállítása. A tárgyi anyag kirakásával részint egyidejűleg, részint annak megtörténte után következett úgy a néprajzi, mint a művelődéstörténeti osztályban az illusztratív anyagnak, festményeknek, rajzoknak, fényképnagyításoknak, magyarázó feliratoknak, grafikonoknak, térképeknek, stb., stb. kiválogatása, készítése, megszövegezése, és felszerelése. E munkálatot nagyban elősegítette dr. Zoltai Lajos nyug. múzeumigazgató, ki betegsége dacára számos eredeti térképet, helyszínrajzot, festményt, grafikont és magyarázó feliratot