Ecsedi István – Sőregi János: Jelentés a Déri Múzeum 1930. évi működéséről (1931)

Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról - II. A múzeum ünnepélyes megnyitása - Függelék a II. fejezethez. A Déri Múzeum május 25-ki megnyitásán elhangzott ünnepi beszédek.

25 mindazok az intézményei, melyek egy közművelődési házban egyesíthetők, már megvannak. Csupán megfelelő hajlékra várnak. Sajnos, a teljesen zilált gazdasági viszonyok között gondolni sem lehetett arra, hogy közelesen meglehessen valósítani a város közönségének régi óhajtását. Akik a kultúrpalota felépítésének leghívebb szószólói és sürgetői voltak, azok sem merték felemelni szavukat. Annyi seb várt orvoslásra, annyi baj segítő kézre, annyi megoldatlan nehéz kérdés valaminő megoldásra, hogy ezek mellett háttérbe kellett szorulnia egy olyan kérdésnek, melyet békés, boldog idők derűs légkörében élő nemzedék szokott sikeres megoldáshoz juttatni. Ekkor azonban váratlan dolog történt. Mint a görög tragédiák megoldást hozó istensége, váratlanul, senkitől sem sejtve, a debreceniek boldog örömére, a szintérre lépett a nagy adományozó : Déri Frigyes, aki fejedelmi adományával egyszerre olyan lökést adott a közművelődési palota ügyének, mely néhány esztendő alatt azt teljes befejezéshez juttatta. Ki volt ez a gondviselésszerű ember ? Akiről senki nem tudott, akinek a nevét sem ismerte azelőtt senki Debrecenben ? Milyen cél, milyen okok vezették, hogy ilyen küldetésszerű szerepet játszék a nagy alföldi városban ? Déri Frigyes délmagyarországi birtokoscsaládból származott. Atyja katonatiszt volt, aki azonban otthagyta a katonai pályát, hogy átvehesse a bácsmegyei családi birtok kezelését. Hét gyermeke közül a második volt Frigyes. A bajai családi házban töltötte gyermekéveit. Kereskedelmi iskolát járt, azután Bécsben kereskedelmi szakiskolát végzett s különösen a selyemgyártásban képezte ki magát szakemberré. 1878-ban az osztrák kereskedelmi és iparkamara a párisi világkiállításra küldte ki. A rákövetkező évben a magyar kereskedelmi miniszter hívására Pestre jött és itt a magyar selyemtenyésztés megteremtőjének, Bezerédy Pálnak volt segítségére nagy tudásával. Az ő gondolatai és tanácsai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a selyemtenyésztés nálunk új lendületnek indult. 1880-ban szervezte meg Magyarországban selyemszövőjét, mely azután nagy selyemgyárrá fejlődött és megszerezte a vagyont és ezzel a módot arra, hogy óriási műgyűjteményét egybehozhassa. Stájerországban, a mürzstegi császári vadászterület szomszédságában egy másfélezer holdas birtokot s rajta vadászkastélyt vásárolt. Itt könyvei s egvre gyarapodó műtárgyai között