Ecsedi István: Jelentés a Déri Múzeum 1929. évi működéséről (1930)

Függelék - A Déri-gyüjtemény jelentősége

FÜGGELÉK. A Déri-gyüjtemény jelentősége. Emléksorok Déri Frigyes halálának 5-ik s a Városi Múzeum fennállásának 25-ik évfordulója alkalmából. Alig szükséges említeni, hogy Debrecen szab. kir. város Múzeuma Déri Frigyes nagy ajándéka nélkül bizonyára még ma is a régi helyén, hatvanuccai hajlékában volna, az egykori szük keretek között, összezsúfolt állapotban, ami — valljuk be őszintén — nem igen illett már Debrecenhez. Az új Tisza István Tudományegyetem, a legmodernebbül és hatalmas költséggel rendezett, parkírozott terek és uccák oly erős lendülést adtak Debrecen nagyvárosias jellegének, hogy ez iramban — különösen az idegenek előtt — évről-évre feltűnőbbé vált a múzeum külső, szegényes állapota, a nagy alkotások mellett való elmaradottsága. Rendes körülmények között egy múzeumot máról-holnapra naggyá tenni nem lehet. A múzeum olyan, mint a szerves lény, mely kezdetleges állapotból lassan fejlődik, növekszik, terebélyesedik és erre megfelelő időre van szüksége. Debreceni szemmel nézve és tudva azt, hogy Debrecen múzeuma mindössze 24 éves volt régi hajlékában, szemrehányást senki sem tehetett a városnak. Ennyi idő alatt — a belső értéket tekintve szebb és értékesebb múzeumot más vidéki városok sem tudtak felmutatni annál, ami a Hatvan ucca 23. sz. alatti Csokonaiházban volt. Azonban akár a honi, akár a külföldi idegen, aki ide ellátogat, nem érdeklődik a múzeum életévei után. Nem vet számot idővel és az időszabta lehetőségekkel és mert a különben gazdag múzeumi anyag szegényes hajlékban, szerény bútorzatban nem juthat kellő érvényre : egyszerűen nem találta Debrecen múzeumát a város híréhez, méltóságához megfelelőnek. Minden további magyarázat és rávezetés nélkül megállapíthatjuk, hogy egyenesen és elsősorban Déri Frigyesnek köszönhető, hogy Debrecen városának ma olyan múzeuma van új hajlékában, amely berendezését, modern felszerelését és egyetemes jellegét tekintve, a legelső hazai múzeumok közé