Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1928. évi működéséről és állapotáról (1929)
B) Függelék a városi múzeum 1928. évi jelentéséhez - V. Hajdúszoboszlón: rézkori temető és telep
44 is könnyű volt fölismernem. Helyén van itt megjegyeznem, hogy Debrecen a gazdasági akadémiának voltaképpen nem Parlagh-pusztán adományozott 400 hold földet örökösen, 200-at pedig haszonbérben, hanem a hajdani Monostorfalvához tartozott határrészen. Hiszen az elpusztult Monostorfalva temploma is a hadházi monostori rész határvonalán emelkedő dombon állott. Ezt a dombot 1868 óta szántogatja a gazdasági akadémia. Hogy megértsük ennek az ásatásnak az indítékát, tudnunk kell azt is, hogy az Árpádkor vége felé a debreceni Nagyerdő táján egy Szalók nevű úr, de genere Hunt-Pázmán, debreceni Dózsa mester sógora szerzeteseket telepített le. 4 Innen eredt a Szalók Monostora elnevezés, majd a megült kis község Monostorfalva neve. Szalók comes kegyes alapításáról — monasteria nova — a néven kívül alig maradt fenn egyéb írott feljegyzés. Jó másfélszáz esztendővel később is, Zsigmond király 1429. évi egyik oklevelében idetartozólag csak annyi mondatik, hogy Monostor földesurának, Várdai Miklósnak panaszára meginti a király a debreceni bírót, esküdteket és közönséget, ne merjék elhordani a Monostorhoz tartozó Szentpálteleki nevű pusztáról a monostori jobbágyok által learatott gabonát és lekaszált szénát. 5 Az említett téglatörmelékes dombon, a téglák méreteiből is következtetve középkori eredetű néhány soros téglafal maradványt, gyakori kincskei esés miatt szanaszét heverő sok emberi csontot, két ép csontvázat is, meg egy tipikus középkori fazék töredékét találtam az október 22—23. napjain végzett ásatás alkalmával. Mindez megerősítette bennem azt a feltevést, hogy ez a domb hajdan rendes temetkezőhely volt, mégpedig a középkori jámbor keresztyénség ájtatoskodó szokásának megfelelően, sacellum, valamelyik szentnek tiszteletére épült kápolna árnyékában. Nékem, aki eléggé sokat foglalkoztam Debrecen múltjával, határainak kialakulásával, ez ásatásnak egyébként sovány eredményéből is könnyű sejtenem, sőt következtetnem, hogy e domb körül terült el a Zsigmond király idézett levelében említett Szentpál-teleki nevü puszta ; az is sejthető, hogy a megásott helyen a Remete Szent Pálról el nevezett kápolna, egy paulinus barát szerény kis monostora állott. V. Hajdúszoboszlón: rézkori temető és telep. A petróleumot kereső szoboszlói fúrótorony főmérnöke, Faller Gusztáv, jelenti október 28-án a múzeumnak, hogy a szoboszlói vasúti állomás cukorrépa rakodójának földmunká4 Zoltai : A monostori templom. Debr. sz. kir. város Múzeumának 1911. évi Jelentésében. 42—43. 1. 5 Zichy cs. okit. VIII. 382. Zoltai idézett értekezéséből.
