Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

D) A Tóczóvölgyi László- és Szántay-halmok megásása

50 test mellé simultak. A jobb sípcsont a combcsonttal párhuzamosan, ez alatt feküdt. A bal alsó lábszárcsont pedig hiányzott. A csontokon annyira erőt vett az enyészet, hogy óvatos érintésre is szétmállottak. A sír fenekén kevés veres festék mutatkozott. Mellékletet pedig csak a jobb váll felől találtunk: réz-vagy bronz lemezből készült csöves gyöngyöt. A két halombeli sír környékén, az eredeti felszínen talált cserepekből, sajnos egyetlen egy edény alakja sem reconstruálható. Mégis csonkakúp alakú tálak, gömbölyű bögrék, nyakas, öblös fazekak és talpcsöves serlegek maradványait sejthetjük bennök. (L. 5. ábra. 5.) 10. ábra. Festett cserepek. Debrecen. Tócó völg5'e. Különösebb érdekességet kölcsönöz e töredékeknek az, hogy a dúrvamívü, vastag, legfeljebb újjbenyommatokkal, átfúrt csücskökkel, egy-egy bütyökkel díszített cserepeken kívül nagy számmal kerültek elibünk finoman iszapolt agyagból készült, jól kiégetett, mázzal bevont vékony falu, elvétve mélyített, többnyire festett edények töredékei. E két halom kibontásának épen a polychron festésű keramikának jelenléte adja meg a tudományos jelentőséget is. Az északkeleti magyar alföldről, a Tisza-, Szamos-, Körösök által határolt területről ez ideig alig ösmerünk efféle módon festett keramikai leletet. Néhai Burián Tamás Tiszapolgár alatt, a már