Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

C) A Zelemér-pusztai őskori zsugorított temetkezés feltárása és jelentősége

40 telepesek temetőjét kellett megkeresnem. Ebből a szempontból a Tócó terrasza nem jöhetett tekintetbe, mert az akkoron jórészt víz alatt állhatott. Józan számítással, tekintettel a víz közelségére is, a települési foltok csoportjától északra vagy délre sejtettem a temetőt. E két irány közül a délit választottam és pedig szerencsésen, azon oknál fogva, mert itt a folyómedernek szabályos kerek kis öble van, mely feltűnően mesterséges alkotásnak látszik. Bár túlzásnak tűnik fel a temető és a kis öböl közötti összefüggésre építeni, mégis e gondolat révén jutott sikerre itteni fáradozásunk. / ^ -N . \ I ' ^ tS A. fcj I gi A ZELEMÉR PUSZTAI SÍR HELYSZÍNRAJZA. & § ! »Mertek: 2cm.= 1 m etet: .t 6. ábra. A kutató árkot keletnyugati irányban l m. szélességben és 8 m. hosszúságban a püspöki (U. Szabó-tanya) birtok Tócó balparti részének déli mesgyéjétől, azaz Sóvágó Imre böszörményi gazda szomszédos földjétől észak felé 14'50 m.-re a nagy szántáson jelöltem ki úgy, hogy az árok keleti vége a „Kun őrmester" tanyai ház északnyugati sarkától pontosan délnyugat-nyugati irányban 215 m. távolságra esett. Megjegyezzük, hogy e helyen települési folt nem mutatkozott és a felszínen cserepek sem voltak láthatók.