Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - VII. A múzeumőrök irodalmi munkássága. Tanulmányutai. Nyilvános előadásai

28 és a hortobágyi pásztor és betyárnótákat, mely utóbbiaknak folklorisztikai jelentőségét szcenirozott bemutatások kíséretében fejtegette. A kollégium dísztermében „Trianon emléke", a debreceni Mansz. felkérésére két ízben „Debrecen sz. kir. város őstörténete" és „Debrecen sz. kir. város küzdelmes százada (a protestáns hitre térés és a török hódoltság)" címen tartott előadást. Nyíregyháza városában is megfordult, hol a hallgatóságot két előadásban részesítette : az egyik „A modern Törökország társadalmi életéről" szólt, a másik „A Hortobágy pusztá"-ról. Ecsedi István nagyszabású irodalmi munkásságot fejtett ki. A szakirodalomban megjelent cikkei : A kunmadarasi olajütő (Népélet) ; A hortobági pásztor és betyár nóták (Népélet) ; A hortobágyi nóták gyűjtése (u. o.) ; Törökországi útiképek (Kincses Kalendárium). Sorozatos cikke jelent meg az Ifjúság és Élet c. folyóiratban Debrecenről és a Hortobágyról. „A szeretet földjén, a szentvárosban" címen a Debr. Képes Kalendáriumba írt. Tizenkét úti levele jelent meg a „Magyarság" c. fővárosi napilapban keleti, főleg palesztinai útjáról. Úti levelekben számolt be keleti útjáról a „Debrecen", „Hajdúföld" és „Debreceni Újság" hasábjain. Önálló művei közül legnagyobb jelentőségű a „Hortobágyi pásztor és betyár nóták". Dallamokkal. 1—160. 1.; a „Hortobágyi életképek" (hortobágyi néphagyományok) 1 —104. I. Az Egyetemes Konvent megbízásából tankönyvet írt a népiskolák számára, „Földrajz" a IV., V., VI. osztály részére; továbbá „Fizikai és csillagászati földrajzot" a tanítóképző intézetek I. osztálya számára. Több könyvismertetése jelent meg. Dr. Sőregi János múzeumi segédőr a „Hadimúzeumi Lapok" számára dr. Zoltai Lajossal közösen megírta a múzeum fegyvergyűjteményének és hadiemlékeinek ismertetését „Hadtörténelmi emlékek a debreceni városi múzeumból" címen. (H. L. III. évf. 1927 1—2. sz.) A „Vitézi Képeskalendárium és Évkönyv" 1928. évi kötetében jelent meg, illusztrált népszerű leírása az általa feltárt hajdúböszörményi honfoglaláskori lovasvitéz sirjáról. Helyi lapokban megjelent könyvismertetései és alkalmi cikkei közül értékesebb dolgozatai voltak „A magyar művészet jövője" és „Debrecen régi zenei emlékeinek összegyűjtése", melyek a város kulturfejlődésével szoros összefüggésben állanak. Könyvalakban jelent meg a feldolgozás alatt lévő főmunkájához, a szarmata-jazigok archeologiájához előtanulmányképen készített dolgozata, melynek címe: „A szkita-magyar kontinuitás elméletének jogosultsága a turáni szellem keretében." 1927 66. oldal. A dr. Milleker és dr. Hankiss egyetemi professzorok által szervezett és vezetett Debreceni Nyári Egyetem hallgatói számára a városi múzeumban négy előadást tartott „Régiségtan, különös tekintettel Debrecenre és környékére" címen. Ugyancsak ő végzi a Debreceni Madárvédelmi Egyesület titkári teendőit.