Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)
A) Múzeumi jelentés - VI. A Debreceni Múzeumbarátok Köre
25 társaságok gyönyörködtetésére, néha pusztán gazdagságuk fitogtatására, üres hivalkodásukra valók voltak. A muzeális jellegű gyűjtemények ma már világszerte nemzeti közkincsek és úgy a tudományos kutatásoknak, mint az általános népműveltség terjesztésének elsőrangú, valósággal nélkülözhetetlen tényezői. A múzeumok jelentőségének és hivatásának megváltozásával mindinkább köztudatba megy át az is, hogy a múzeumok fenntartása egyformán állami és társadalmi feladat. Mert a különböző célokat kitűző nyilvános jellegű gyűjteményeknek a működése több a szórakoztatásnál és a gyönyörködtetésnél. Egyénekre és tömegekre gyakorolt oktató- és nevelőhatásuk igen nagy ; a tudományok művelése is igen hatalmas segédeszközt talál bennök. Valamint mindenki, szegény és gazdag egyformán részesülhet a nyilvános múzeumok jótékonyságában, úgy mindenki könnyen lehet azok pártfogója, mindenki részt vehet a múzeumok fejlesztésében. Az egyszerű földmunkás is, ha az általa talált régiséget a múzeumnak ajánlja fel ; még úgy is, ha figyelmeztetésével leletre vezeti rá a múzeum vezetőségét. A gazdag ember pedig az által, ha például nevét valamely értékes családi ereklyének a múzeumba helyezésével örökíti meg. A társadalmak jómódú tagjai mostanában azt a módját választották a múzeum-pártolásnak, hogy Berlinben, Bécsben, sőt csonkaországunkban is, Budapesten, Szegeden megalakítják a „Múzeumbarátok Társaságát" egy-egy múzeum hathatós anyagi támogatása céljából. Ezen a példán buzdult fel Debrecen város Múzeumának igazgatója, Löfkovits Arthur is, amidőn tehetősebb ismerősei, barátai között tagokat kezdett toborzani a „Debreceni Múzeumbarátok Köre" számára. Közéletünk két vezetőegyénisége : Sesztina Jenő kormányfőtanácsos, kereskedelmi- és iparkamarai elnök és Steinfeld István nagybirtokos állottak legelőször a szép nemes eszme lobogója alá. Miután a kezdeményező urak által kibocsátott taggyüjtőívet többen aláírták, 1927 október 24-én, úgyszólván 25-ik évfordulóján annak a nevezetes eseménynek, amidőn Löfkovits Arthur (1902 okt. 26-án) a debreceni Műpártoló Egyesület ülésében saját múzeális gyűjteményét felajánlotta a városi múzeum alapjául : megalakulhatott a „Debreceni Múzeumbarátok Köre", a városi múzeum és Csokonai-Kör közös tanácskozótermében. Az ott tárgyalt és elfogadott alapszabályok szerint az új egyesület célja : A Debreceni városi Múzeum gyarapodásának, valamint kultúrális és tudományos munkásságának előmozdítása ; a nagyközönségnek a múzeum ügyei iránt való érdeklődésének növelése. Kutató- és gyűjtő utak, ásatások, egyéb tudományos munkálatok erkölcsi és anyagi támogatása. A debreceni városi múzeum „gyűjteményeit és munkásságát ismertető időszaki és -önálló művek kiadása, előadások és kiállítások rendezése".
