Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)

A) Múzeumi jelentés - IV. Ásatások, kutatások

19 -t. következtetni, hogy e helyen szarmata-jazigok temetkezhettek, miután a Kr. u.-i első századokban hazánk területén fontos történelmi szerepet betöltő népek eddig ismert temetőivel szoros megegyezést mutatnak. Hogv ezek a népek Kaba és Püspökladány vidékén, az ott kanyargó egykori bővizű folyók, ma száraz medrek partjain nem csekély számban élhettek, bizonyság reá Zoltai Lajosnak egyik korábbi ásatása, amikor is az Eperjes-halomtól ÉK.-re fekvő ú. n. Kelencz határrészén tűzhely maradványokat talált római üvegcserepekkel, edény töredékekkel, császárkori dénárokkal és gyöngyökkel. E helyen sirok nem mutatkoztak, de a közelben számos sir előfordulásáról szerzett biztos tudomást az ásatás vezetője. Ami pedig úgy a korábbi, mint az idei ásatásoknak tudományos értékű jelentőségét illeti, ez abban domborodik ki, hogy 3. szarmata-jazigok hazánkban való letelepülésének határvonalát K. felé jóval kitolja a Tisza folyásától, míg ugyanis az ecrvlrnní históriai adatok a jazigokat csak a Tisza—Duna közén em s a történelem is eddig így tanította. íme a hortobágy-porosháti ^atalmas szarmata-jazig sirmező, továbbá a felsőjózsai és kabai újabban feltárt temetők egy települési láncsort mutatnak s ezáltal új fényt derítenek e népek történelmi szerepére. Nagyon valószínű, hogy e népek még szélesebb körzetben való letelepülése mellett bizonyítanak a kabai sírhalmok csoportjához hasonló azon halmos temetők, melyeket Zoltai Lajos már korábban megfigyelt és részben mégis ásatott. így Hosszúpályi határában, Kenyérmező nevű részen, régi vízfolyás szélén nyolc kis halom fekszik. Sajnos, hogy a megásott két halomban leletek nem voltak a korhadt csontokon kívül. Továbbá Debrecen határában, a halápi telken húsz apró halom közül még 1905 és 19074. ábra. A kabai szarmata-jazig eredetű Tatárülésekből. 2