Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1927. évi működéséről és állapotáról (1928)
A) Múzeumi jelentés - IV. Ásatások, kutatások
17 erősen korhadt, 134 cm. hosszú csontváz fekvési iránya az előbbivel teljesen megegyező volt, melléklet nélkül. E sír közelében, ugyanazon kutatóárokban, összeomlott kemence maradványai kerültek elő simára tapasztott, ovális alakú fenékkel, melynek hosszanti átmérője 120, szélessége 100 cm. Mélységre, fekvési irányra az előbbihez teljesen hasonló volt a negyedik sír, a harmadik kutatóárokban. Mellékletei voltak : mindkét csuklóján egy-egy bronz karperec, 52, illetve 55 "Ím átmérővel ; az egyik nyitott, a másik zárt, összetolt végekkel. Anyakánál 4 db kis bronzkarika és egy csavart nyakgyűrű töredéke. (3. ábra.) Ez utóbbiból több nem került elő. A bokák körül szétszórtan különféle alakú, színes és fehér pasztagyöngyök, számszerint körülbelül 3. ábra. A józsai szarmata-jazig sírok mellékletei. 100 szem. A negyedik kutatóárok teljesen kifosztott és széthányt sírt hozott felszínre, minden melléklet nélkül. — Miután a folytatólagosan húzott következő két kutatóárok meddő maradt és tovább haladni részint az úttest, részint a kijelölt házhely, úgyszintén a szomszédos telek bevetett volta miatt nem lehetett, az e helyen való kutatást be kellett fejezni. A terep, hol ezek a sírok feküdtek, a Tócó medrefelé lejtősen ereszkedik. A víz által letarolt felszín magyarázza meg e sírok csekély mélységét és valószínű, hogy a temetőnek folytatása van, bár a műúttal szomszédos szabad telken húzott próbaárok eredménytelen maradt. E szarmata-jazignak vélt sírok jelentőségét a kabai ásatás ismertetése után fogjuk rövidesen vázolni. A kabai „Tatárülések*-nek nevezett halmos temető megásatását szept. 13—17 között végezte € múzeumunk. Az a húsz kisebb-nagyobb halom, — mely a Kábáról Püspökladány felé haladó vonatról is, balfelől, közel a falu^d^ A kabai ásatás.
