Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1925. évi működéséről és állapotáról (1926)
A) Jelentés Debrecen sz. kir. város Múzeumának 1925. évi működéséről és állapotáról - I. A Déri múzeum, Kulturház építése
2 ez alatt nem csak az olcsóbb építkezés lehetősége, a hadi kölcsönbe fektetett százezer aranykorona építési államsegély és kamatfizetésre megígért további állami évjáradék veszett el a nagy háború következtében, hanem a később váratlanul kínálkozott az a rendkívül nagy szerencse is kisiklott kezünkből, amely Déri Frigyes bőkezűségével ajándékul kinálta Debrecennek teljesen felszerelt, bár kisebb méretű kultúrpalota felépítését. Mult esztendei jelentésünk szólt már a múzeum építése ügyében beállott azon nagy fordulatról, hogy Déri Frigyes váratlan halála után Debrecen város közönsége vállalta magára a DériMúzeum főpatronátusságát és legsürgősebb feladatául tűzte ki olyan múzeumi épület emelését, amely a közművelődési ház hivatásának betöltésére is alkalmatos legyen. A múlt évi január 31-én tartott közgyűlés határozata alapján az állammal kötött egyezség szerint átvette a Déri-múzeum építési alapját, mely 2462.drb különféle értékpapírból áll, 5.726,800 aranykorona névértékben. Előlegezte az államnak a Bécsben őrzött gyűjtemény kiviteli illetékét és hazaszállítása költségeit, amelyek ötszázmillió papirkoronára rúgtak. Kötelezte magát a múzeum épületének felépítésére, berendezésére, aminek ellenében a múzeum telke és épülete a város tulajdonává lesz. A Déri-gyűjtemény benne állami örök letétképen nyer hajlékot. A június 12-én tartott közgyűlés dr. Magoss György polgármester indítványára elhatározta : sürgősen felépíti a múzeumot a Füvészkert helyén már eltogadott szabályozási terv szerint alakuló Déri-téren, Györgyi Dénes és Münnich Aladár budapesti műépítészek jóváhagyott tervei alapján. Megbízta a városi tanácsot, az építkezési pályázat meghirdetésével. A július 29-re összehívott közgyűlés döntött az ajánlatok felett. Tizenhárom rendbeli munkát 293.332-30 aranykoronáért a Tóth és Sebestyén részvénytársaságnak, mely az egyetemi klinikákat is építette, az asztalos, lakatos és mázoló munkát pedig 30,409'90 aranykoronáért Harsányi István asztalosmesternek adta úgy hogy az épületet 1925 november 15-re tartoznak tető alá hozni. Néhány más munkanem kiadása későbbre maradt. Az építés irányítására, ellenőrzésére építő bizottság alakult. A tervező építészek pedig megbízattak a részletrajzok elkészítésével, a művezetéssel és felülvizsgálattal. De bármennyire siettette is a nagy munkanélküliség, mégsem foghattak mindjárt az építéshez a vállalkozók. Mert a Tóth és
