Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1924. évi működéséről és állapotáról (1925)

Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeumának 1924. évi működéséről és állapotáról

15 sen a Hortobágyon állandóan népismei megfigyeléseket végez, a maga költségén távolabbi vidékeket is felkeresett ugyanazon célból. A pásztorélet tanulmányozása vezette Dévaványára, a karcag-kisújszállási legelőkre és a szoboszlói Angyalháza pusztára, ahol népdalokat is vett fel fonográf-készülékével. Júliusban másfél hetet töltött az ecsedi-lápon, a pusztulóban lévő régi pákászok, csikászok életének megfigyelésével. Csege, Tiszapolgár, Egyek, Füred, Kőtelek, Abádszalók, Szajol, Szolnok vidékén a tiszai nagy halászatot, míg a Kösi-mentén a kis vízi halászatot tanulmányozta. A halászati eszközök használati módjáról számos rajzot készíttetett. Meglátogatta a kecskeméti és szegedi múzeumokat Sőregi János szabadságidejét eddig is egyetemi tanulmányai kötötték le. Most pedig októbertől fogva tíz hónapig — mint már fentebb mondottuk — Bécsben bővítgeti szakismereteit. Több tanulmányútat tett tavaly ő is. Májusban Déri Frigyes tekintélyes támogatásával, egyébként a maga költségén dr. Milleker Rezső és dr. Hankis János egyetemi tanárok vezetése alatt meglátogatta Olaszország nevezetesebb városait. Velence, Firenze, Bologna, Róma, Nápoly, Palermo, Catania híres múzeumait és egyéb látnivalóit tanulmányozta nyitott szemmel. Dr. Hillebrand Jenő társaságában kirándult a szilvás-váradi „Istállóskői" barlang-hoz. A néprajzi múzeum kérésére két ízben segített dr. Ebner Sándornak bodrogközi néprajzi gyűjtő útján, hol a népies szőttes motívumok gyűjtését fejezték be. Áttanulmányozta a borsod-miskolci és nyíregyházai múzeumokat. Dolgozott a Debreceni Képes Kalendáriumnak. * Löfkovits Arthur múzeumigazgató a Múzeum gyarapítására, kezelésére városi javadalmazásból több ízben, összesen 8.124,133 koronát kapott elszámolandó előlegképen. Ebből felhasználtunk 8.027,943 K-t. Mégpedig 1. gyarapításra, a könyv- és kézirattárnál 400,800, az érem- és régiségtárnál 881,950, a néprajzitárnál 801,000, a művészeti tárnál 2.250,000, együtt 4.333,750 K-t. Kezelés és konzerválás költségeire kiment 729,860 felszerelésre (könyvköttetés, opalograph nevű sokszorosító készülék vásárlása) 1.976,265, irodai-, rajzszerekre, postára 206720, nyomtatványra 300,448, vegyesekre 7200, teremőrök díjazására 503,700 kor. Ezenkívül az 1922-1923. évi jelentések nyomatásáért ugyanazon javadalomból közvetlenül a házipénztár fizetett ki 1.205,724 K-t; valamiképen a múzeumőrök, szolga fizetését és a fűtés-világítás költségeit is a házipénztár viselte. Állami segélyből 2.015,727 kor. állott rendelkezésünkre. Ebből azonban az igazgató csak 1.312,830 K-t vett igénybe. Mégpedig 278,600 K-t könyvtári célokra,734,230 K-t ásatásra, régiségek vásárlására, 300,000 K-t a néprajzi tár gyarapítá-