Zoltai Lajos: Jelentés Debrecen sz. kir. város múzeumának és Közművelődési Könyvtárának 1922 és 1923 évi működéséről és állapotáról (1924)

I. Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeumának 1922. évi működéséről és állapotáról

6 A múlt évi krónikába való feljegyzésre kívánkozik még néhány esemény és végzett munka. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, kormányzói jóváhagyás alapján, 1922 dec. T-én feloszlatta a múz. és könyvtárak orsz. Főfelügyelőségét és Tanácsát, amely szervezet egynegyed századon keresztül gyakorolt felügyeletet az ország összes tudományos közgyűjteményei felett, hogy azokat egységes irányban fejleszteni igyekezzek. Debreczen város Múzeumának bőségesen van oka, hogy a kegyelet és hála érzetével gondoljon a megszűnt Főfelügyelőségre, melynek jóindulatát, tanácsadó útbaigazításait annyiszor igénybe vette hasznos eredménnyel. A vidéki múzeumok és tudományos könyvtárak egyelőre közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi minisztérium III./b. ügyosztálya alá rendeltettek. Miután a Belügyminiszter jóváhagyta a múzeumi segédőrí állás szervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot, a városi Tanács ezen állás megszervezéséig is a túlterhelt múzeumőr mellé Sőregi János egyetemi hallgatót nevezte ki segítségül, aki állását 1922 június 1-én el is foglalta. A Thaly-szobának a közművelődési könyvtár igazgatói szobájában való új berendezését a nyári hónapokban végeztük el és ezzel egyidejűleg a történeti osztály egyik-másik ré-zét is újabb szerzésekkel felfrissítve, újonnan rendeztük. — Egy párszor időt szakítottunk új lelőhelyek, ásatásra alkalmas területek falkutatására is. így jún. 4-én megtekintettük a zeleméri csonka-tornyot és környékét, hol a szórványos leletek népvándorláskori temetőt sejtetnek. Úgyszintén a herpályi őszi ásatás alkalmával, Szentpéterszeg község mellett, felkerestük a feltétlenül őstelepnek látszó Kovadombot és a holt Berettyó kanyarulatában fekvő gáborjáni Földvárat. Mindkét helyen érdemes volna ásatással kísérletezni. Dr. Ecsedi István, a néprajzi tár őre, több ízben végzett kutatásokat főképen a tiszai és tiszamenti halászat tanulmány zása végett. Az eredményről a Néprajzi Társaság ápril 22 ikí ülésén számolt be a szakemberek legteljesebb elismerését kiváltó eredet megfigyeléseiről. Kisebb népéleti és néprajzi cikkei helybeli és fővárosi lapokban jelentek meg. A múzeumi alkalmazottak irodalmi munkássága a viszonyokhoz mérten különben csak helyi érdekű írásokra szorítkozott. így Zoltai Lajos az általa szerkesztett Debreczeni Képes Kalendáriumban „Eltűnt debreczeni régi helynevekéről értekezett. A „Magyar Naptár"-ba megírta Domokos Márton főbíró életét és korát és összeállította a Múzeum 1921. évi jelentését, mely 400 példányban nyomatott ki. Sőregi János, a múzeumhoz beosztott gyakor-