Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1921. évi állapotáról (1922)

4 kedet lesz,, ha minél több olyan tudományos, irodalmi és művészeti társaságnak siet lehetőleg minél nagyobb adományaival vagy alapítványaival támogatására, amelyek országos érdekű kulturfeladatok teljesítésére vállalkoztak. A bizottság emlékirata a már régebben tett 31,200 koronára menő alapítvány és adomány beszámításával, tizennégy társaság javára összesen 240,000 korona alapítvány tevését indítványozta és pedig: a Magyar Tudományos Akadémiánál 30,000+70,000; a Kisfaludy-Társaságnál 20.000; a Magyar Történelmi Társulatnál, a Magyar Iparművészeti Társulatnál 15—15,000; a Magyar Képzőművészeti Társulatnál, a Petőfi Társaságnál, a Magyar Néprajzi Társaságnál, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulatnál, a Magyar Nyelvtudományi Társulatnál, a Magyar Természettudományi Társulatnál, a Magyar Földrajzi Társulatnál, az Uránia Magyar Tud. Egyesületnél 10—10,000; a Magyar Numizmatikai Társulatnál és a Magyar Földtani Társulatnál pedig 5—5,000 koronát. A törvényhatósági közgyűlés 500/21,968.-IV—1921. bkgy. sz. határozatával ezen indítványt elfogadván, a tett alapítványokat az 1922. évi költségvetés terhére rendelte kifizetni ; a testvér törvényhatóságokat pedig megkereste, hogy példáját kövessék. A belügyminiszter 100,749/IV.-6.—1921. számú leiratában ezen közgyűlési határozatot elismeréssel hagyta jóvá. A Múzeumi bizottság december 7-iki ülésében a történelmi Magyarország egész területére ható mozgalmat kezdett elnöke javaslatára azon előterjesztése által, hogy Debreczen feliratban kérje a kormányt és a nemzetgyűlést tiltakozó szavának felemelésére a művelt világ és a népek szövetsége előtt azon felháborító barbarizmus ellen, amellyel csehek, oláhok és szerbek a megszállott magyar területeken levő magyar műemlékeket meggyalázzák, elpusztítják; kérje továbbá a kir. kormányt arra is, hogy a megszállott területek már lerombolt és még fennálló magyar műemlékeiről a művelt nagy népek nyelvén képes ismertetést Írasson és adjon ki : hadd lássa a világ, mit veszít az emberiség kulturája ezeknek kíméletlen, gonosz elpusztítása miatt. A közgyűlés ezt a javaslatot is elfogadta és határozata támogatása végett körirattal fordult Csonka-Magyarország minden törvényhatóságához. Magáévá tette a közgyűlés a bizottságnak az új utcák elnevezése iránt tett javaslatait is. így a piac-utcai 24—26. sz. városi bérházak között keletkezett névtelen átjárót a Debreczen történetében vezető szerepet vitt Dobozy-családról Dobozy-átjárónak, a Margit-fürdő telkén keresztül nyilt új utcát pedig Andaházy Szilágyi Mihály nagy alapítóról nevezte el. A múzeum és közművelődési könyvtár kezelését, működését közvetlenül érintő kérdések is többször foglalkoztatták a bizottságot.