Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1918-1920. évi állapotáról (1921)

II. A múzeum XV. évi jelentése 1919-ről

10 lami letétekből alakult képtárnak kezelését 1910 jan. 7-én (27,928— 1918. sz. a.) Nagy József tanárra, a közművelődési könyvtár igazgatójára bízta. Ápr. 13-án szép számú közönség jelenlétében dr. Csűrös Ferenc tanácsnok a képtárt meg is nyitotta, de már a következő vasárnap az oláhok közeledése hírére ismét be kellett hosszú időre zárnunk. Az orsz. szépművészeti múzeumból lehozott képek szállítási és biztosítási költségeit, 3402.60 K-t a főfelügyelőség viselte ; míg a város nehánv legszükségesebb felszerelési tárgyra 673 K-t költött. A városi tanács a múzeum udvarának hátulsó kerítésének egy részét 1500 K költséggel újjal cseréltette ki. A rendőrfőkapitány pedig 1919 nov. 27-től 1920 márc. 11-ig állandóan 4 tagú őrszemet tartott a múzeum épületében. Ez esztendő jellemzéséül fölemlítjük azt is, hogy a pesti kommunista vezetők szimatját múzeumunk se kerülhette el. „A társadalmasított mozgó gépüzemek központi üzletvezető tanácsa filmtermelési főosztálya" Harangi-féle pompás fénykép lemezeinket kommunizálni akarta. De az evégből leküldött fiatal elvtárs jobb belátása megelégedett kettős példányban meglevő négy darab diapositivával. Csupán ennyit társadalmasított el. Ami a múzeumi személyzet által végzett külső és belső munkálatokat illeti, — az éremgyüjtemémj revicliálását és cédulás rendszerű leírását, melyhez még az előző évben kezdettünk, befejeztük. Az egés

z éremgyűjteményt átvizsgáltuk, újonnan meghatároztuk és leírtuk. A császárkori római érmeket Cohen első kiadású munkájával összehasonlítottuk. E munka eredményei'51 kiméri tő, részletes"" jelentésünk 60—95 1919. vmsz. a. fekszik. Főbb adatai: kiállított érmek és pénzjegyek száma 1688 (123 arany, 851 ezüst, 662 réz- és egyéb fém, 52 papir) ; az elraktározott érmek és pénzjegyeké~6688 (1 arany, 2631 ezüst, 2784 réz és egyéb fém, 1212 papir). Ezen kívül van néhány kiló súlyú selejtes kopott réz pénzünk. A nyári hónapokban az összes debreczeni temetőket keresztül-kasul barangolván, háromszáz virágos fejfát és faragott fakeresztet lerajzoltunk ; ezeknek eléggé változatos díszítéseit néprajzi osztályunk számára ily módon összegyűjtöttünk, az elpusztulástól még idejében megmentettük. Mert épen a legrégibb fejfák közül sok a téli nagy fainség következtében szívtelen tolvajkezekre és tűzre került. (Ezen jelentés három képe ezen rajzokból való.) A fából való síremlékeket fenyegető pusztúlástól való aggodalom is indíthatta a városi Tanácsot arra, hogy megbízza történeti osztályunk őrét a városi téglagyár mellett fekvő hadifogoly temető és a Hatvan-utcai temetőben levő katonai járványtemető térképezésével és sírfelirataik lemásolásával. (15,629—17,333/1921. sz. t. hat.) A néhány rajzzal is ellátott fölvétel a hadifogoly-temetőben 52 tömeg- és 216 egyéni sírt, a járvány-temetőben pedig körülbelül 600 sírt leltározott. A térképek és leírások egyik példányát a közlevéltárban, másikát múzeumunkban őrizzük. Felemeltük intő szavunkat illetékes helyeken, városi Tanács