Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1918-1920. évi állapotáról (1921)
III. A múzeum XVI. évi jelentése 1920-ról
16 Simonyi József báró. huszárezredes festett arcképe, amelyet a múzeum néhai Werler Péterné Preszner Karolina budapesti lakostól örökölt. Sajnáljuk, hogy az ajándékozók és ajándékok névsorát ezúttal sem közölhetjük. Az ajándék ritkább vagy nagyobb anyagi, múzeális értékénél fogva mégis megemlíteni kívánjuk Schlachta László XVII—XYIII. századbeli debreczeni nyomtatású könyveit. Sárváry Lőrinctől Kiss Sámuel ,,Sabinnők elrablását" ábrázoló, eredeti rajzát. Kovács János dohánygyári munkás XVII. vagv XVIII. századbeli aranyozott ezüst gyűrűjét, melyet a Dobozytemetőben talált. Ifj. Balogh Istvánné (Mester-utcai) ajándéka egy öreg zongora. A múlt század 40-es, 50-es éveiben működött Veres János forte-pianó készítő debreczeni műhelyéből került ki. Klein László ny. ezredes nemzetiszínű selyem zászlót ajándékozott, amelyet a 39. gyalogezred egyik menetzászlóalja vitt magával az olasz harctérre. A néprajzi tárnál özv. Szabó Sándorné Pfanschmid Terézia és Dávid Sándor remekbe" "készült nagy céhtorsói. Deák György régi gazdasági eszközei említésre leginkább méltó ajándékok. Érdekes egy nem sikerült debreczeni találmány : az örök mozgógép problémájának megoldására tett kísérlet, melyet Hatházy Bálint és Marosán helybeli timármesterek ajándékoztak, akiknek e gép állítólag százezer koronába került. A Debreczeni Tornaegylet letétképen adta be a múzeumba nyilvános versenyeken nyert emléktárgyait : serlegeit, szobrait és egyéb dísztárgyait. A kovács ipartársulat pedig számos céhemlékét, leginkább ártiluiiusokal, jegyzőkönyveket, bízta őrizetünkre. Ezek közül legrégibb az 1484-beli szabályzat, mely XVIII. századbeli fordításban maradt fenn. A vásárolt holmik közül megemlítjük Haranghy Jenő debreczeni tárgyú 7 drb. ceruzáiajzát ; egy türkisz köves arany gyűrűt, (lelet a Dobozy-temetőből) és Honorius császár arany pénzét. A múlt év őszén, a világháború miatt szünetelő régészeti ásatásokat újból megkezdhettük. A borosjenei Kádár család Berettyóújfaluból Budapestre származott tagjainak, valamint Löfkovits Arthur múzeum igazgatónak 500—500 koronás adományából megkíséreltük feltalálni Bakonszeg közelében, órógypusztán .fekvő Kádár temetője nevű dombon iü]J isiJtíádá£- Isiváuemlékét egy XVÍL századbeli szép históriás ének őrizte meg. Három napig tartó ásatás során Kádár temetője leletekben gazdag őstelepnek bizonyult, mely különösen csonteszközöket rejteget nagy számmal. Ezenkívül az ásatást vezető múzeumőr négy olyan, aránylag újabb eredetű csontvázat is talált, anelyek igen nagy valószínűséggel a Szalárdi János és Bartha Boldisár egykorú krónikások által is említett 1658. évi újfalui csatában elesett vitézekéi. E csontvázak egyikében épen vitéz Kádár István hadnagy tetemeit véltük felismerni. A kórógyi ásatás alkalmával fordult figyelmünk a közeli Hcg>ál y pus zta lapon vag jjy fejé, amelyeknek egyikében 1858. az ara nwzoUezitsTT) of készült díszes herpályi pa jzsdudort ta-
