Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1916.és 1917 évi állapotáról (1918)

II. Debreczen sz. kír. város Múzeuma az 1917-dik évben

11 nak a múzeummal egyszerre felmerült tervével együtt a Basahalmán belől lakó sok főembert megszégyenítő szeretettel és buzgalommal karolta fel. A múzeum 1905 május 22-én történt megnyitásán mint helyettes orsz. főfelügyelő alig hogy megígérte állandó múzeumi épület emelésére a százezer koronás államsegélyt, mindjárt azután meg is kaptuk e segély első részleiét. Az ő jóakaratú befolyásának köszönhetjük, hogy később a kormány a közművelődési palota építési költségeiből az előbbeninél háromszorta nagyobb összeg kamatterhének viselését vállalta magára. Bizonyára része volt Szalay Imrének abban is, hogy rendes évi évi állami segélyünk az első szerény 500 koronáról 6000-re növekedett. Élénk figyelemmel kísérte múzeumunk újonnan rendezését is. Az ezt követő megnyitáson betegsége miatt már nem vehe tett részt. Egy év múlva, 1917 júliu 24-én, hasznos munkás életének véget vetett a halál. Veszteség és gyász meilett adott nekünk a múlt esztendő örömet és új reményt is. ö Felsége a múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelői magas tisztéről lemondott Fraknói Vilmos c. püspök, szentjobbi apát helyébe dr. Békefi Rémig zirczi apátot, a magyar kuliura kitűnő művelőjét nevezte ki. Az elhunyt báró Szalay Imrét pedig a helyettes országos főfelügyelői tisztségben, ebben néki addig is jobb keze, Mihalik József orsz. felügyelő és főfelíigyelőségi előadó követte. Békefi Remignek liberális szellemű közéleti tevékenysége, történetírói s egyéb irodalmi munkássága biztosít bennünket afelől, hogy az egyetemi várossá fejlődött kálvinista Róma múzeuma benne buzgó pártfogóra talált. Mihalik József pedig már eddig is a jóindulatnak, a buzgó érdeklődésnek és atyai szeretetnek annyi jelét tanúsította irányunkban, hogy tőle minden méltányos és jogcs kívánságunk teljesítését, a lehetőség határai között, ezentúl is bízvást remélhetjük. A múzeumi bizottság mindkettőjüket őszinte örömmel üdvözölte. Ök hasonló melegséggel válaszoltak. Békefi Rémig orsz. főfelügyelő a következő biztató sorokat írta : „Tisztán áll lelkem előtt az a nagy feladat, melyet a múzeumok és könyvtárak a magyar nemzeti művelődés szolgálatában megoldanak. E munkának irányítása s ezáltal a múzeumok és könyvtárak fejlesztése várakozik rám új tisztemben. Eddigi életemet teljesen a magyar nemzet művelődésének szolgálatában töltöttem el s így a jövő, melyben a múzeumok és könyvtárak ügyét is szolgálom, a Múltnak csak folytatása lesz megbővült munkakörrel s megnövekedett területen. Épen ezért lelkem egész erejével és szellemi készletemnek teljes érvényesítésével azon leszek, hogy a múzeumok és könyvtárak a mostani világháború által teremtett új viszonyok és helyzetek között elvégezzék nemzetünk művelődésé-