Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

Függelék - Ásatások a nagy- és kisgúti templomhelyeken

50 indulattal megrendelt, de kevés szakértelemmel készült pillérek támogatják. Az ásatás felderítette, hogy a 10-5 mtr. hosszú, 8-80 mtr. széles templom-hajóhoz 6'60 mtr. széles, egyenesen záródó szentély csatlakozott, melynek északi oldalán sekrestye is épült. A déli falon látható köríves, kajácsos, keskeny ablakok, a ' '-7 N/íGyWy B6L50 GUT H i TeMPLOM fllflPFVUZfl. ^J p - t/Vy/f/y/ »y./rrviterné/truigajuifj faj ' ywM' í - UcgUtw.drr-iiikkepejjS/venulket/ö/ixL S-S- ílikarf-sett a/ap/a/ s& M lùrr-ietti/r ktnedtUuek taüJt uJufj/u/ H S Va lósunálej meylévö.denemkerejett alapfal >.»>< 4 7ùnta.\i/o/i/iÀ rpűft u/fu/pil/rr XA-j^ feltárt alaprajz és a téglák méretei kétségtelenné teszik a tem­plom árpádkori eredetét; a templom nyugati homlokzatának dií|onális irányban épült támfalaiból azt következtethetjük, hogy az úgynevezett átmeneti stílus áramlata a gúthi-templom építésénél is éreztette a hatását. Ez pedig nálunk a XIIÎ. század második felében történt. Ugyanezt mondhatjuk a külső gut hí templomocska épí­tési idejéről ; bár ezen templom apsisa köríves záródású ; de nyu­gati homlokzatán szintén diagO' nális irányt követő támoszlopok voltak. Teljes hossza 15'50, szé­lessége 7-10 mtr. Tehát valami­vel kisebb volt, mint a gúthi másik templom. Sekrestyéje hiányzott. Ásatás közben sem faragott köveket, sem más régiséget nem találtunk. Szétszórt emberi cson­tok mindkét templom körül sű­rűn fordultak elő, amint ez, min­den régi templom környékén

Next

/
Thumbnails
Contents