Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1913. évi állapotáról (1914)

V. Ásatások

24 pasztából, karneolból, borostyánból és elmeszesedett kagylóból. Olykor a kézfejeken, a fibula körül és a mellen is találtunk kisebb számú gyöngyöt ; egy-egy római ízlésű veres, szürke fekete csupor a lábfejnél ; egy esetben illatszer üvegcse, fehér fém tükör s két bronz szelence is előfordult. Utóbbi az öv tájékán ; de oly vékony lemezből készült, hogy óvatos érintésre is összeomlott. Tavaly is találtunk néhány római pénzt, azonban valami szénsavas lerakodások miatt Septimius Severus denárán kivül egyiket sem tudtuk leolvasni. (Az előző évben talált érmek Hadrianus. Ant. Pius. M. Aurelius és Faustina nevét viselik.) Érdekes jelenség, hogy míg az I —V. számú temetőknek igen sok sírjában előfordulnak a tetemet fedő deszkalapok összefoglalására alkalmazott kisebb-nagyobb vaskapcsok, addig ilyeneket a Szálka felé fekvő VI. és VII. temető felásott 40 sírjában sehol nem találtunk. Egyebekben pedig a sírok jellege megegyezik. A Tatárűléseknél megásott néhány halom annyira ki volt fosztva, hogy azokban csupán az üres sírok jelenlételét állapíthattuk meg. (L. I—VIII. jegyű ábrákat.) A mátai biztosi lak előtt szétszórtan számos kerek emelkedés mutatkozik. Ezeket is sírhalmoknak sejtettük. A szept. 22-én végzett ásatásnál azonban középkori házhelyek omladékainak bizonyultak. Érdekesek a szirén fejes csempe töredékek. Hasonló negatív eredménnyel járt aKun Gyö

rgynél levő laponyag ^-é&

Jiörű

Jött

e látszó t

ömérdek alacsony dombocska megpróoálása. ATaponyag má"ga'~váToszínűleg kifosztott sírhalom ; a dombocskák pedig, melyekben legalább is honfoglaláskori temetőt sejtettünk, talán disznófiaztató gödrök maradványai. Sikeresebb munkával kecsegtet a hortobágyi csárda közelében, a folyó és a mátai út között elterülő partos terület felkutatása, ahol szeptember 27-én őstelep maradványai, földbevájt putrik között bolygatatlannaklátszó korai középkori csontvázra bukkantunk, a mellén rövid, tömör bronzfibulával és a lábfejnél durva kis csuporral. A fibulának analógját Czikóról idézhetjük (Hampl : Régibb középkor. CCXVII. 5. a, b.) Föltehető, hogy e hetyen több sír is, talán temető lappang. (L. IX. ábrát.) Mindezen ásatások költségeit állami segélyből viseltük. A leltárba vett leletek kor szerint így oszlanak meg : 47 őskori, 242 római-kori barbár, 9 középkori régiség, 10 darab érem. Városi segélyből kerestük ki november 4, 5, 6. és 12. napjain Debreczen város guthi erdejében (a szabolcsvármegyei Mártonfalvához beosztott pusztán) lévő Árpádkori templomromok szentélyének, valamint ezen romoktól két kilométernyi távolságban másik románkori ízlésű templom alapfalait. Mindkét templomot a XIII. században a hatalmas Guth-Keled nemzetség vallásos buzgósága emelte, egyiket Nagy-Guth, másikat Kis-Guthfalva részére. Az 1912. év őszén feltárt hosszúmacsi templom-marad-