Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)

Függelék - C) Ásatások a hortobágyi Poroshátoa

62 a meghasadt vasúti talpfák megerősítésére ; az elnyújtott U betű alakú kapcsoló vasakat pedig építési állványgerendák egybefoglalására szokták manapság használni. A porosháti sírok vaskapcsai rendesen a sírok mindkét végében fordulnak elő párosával s a legtöbbőn farostok vehetők észre. Kétségtelen tehát, hogy eredetileg fába vertékbe azokat. Egyébként pedig a kivétel nélkül feldúlt sírokban koporsónak, sírkamrának, vagy sírboltozatnak semmi más nyomát nem tudtam észrevenni. A geszterédi halomcsoport megásott legnagyobb halmának szintén délészaki irányú sírjában is hasonló négy vaskapocs feküdt. Ezek a halmok egyébként is nagy rokonságot mutatnak a mieinkhez.

1 Vaskapcsok. Míg az alföldi legelőket fel nem törték, — ha voltak volna, kik törődtek vele, — igen sok ilyen halmos temetőt ismernénk most, amelyeket azóta felismerhetetlenekké tett az eke. Csallán is talált a zalotai 8., 9., 12. sz. sírban efféle vaskampókat, amelyeket ő is a fák összefoglalására való eszközöknek nyilvánított.

2 A mieink között vannak 10 és 20 cm. hosszúságúak. Szélességök néha a 4 cm.-t is meghaladja. Vaskés gyakori melléklet. Mindig rövid s hol keskeny, hol széles pengéjű. Csontnyél maradványa igen ritka. Egy fanyelű kés bronzlemezzel volt borítva (III. temető, 7. sír). Másiknak nyelét apró gyöngyfűzér díszítette. (IV. temető, 9. sír). A kések 1 Arch. Ért. Rég. évf. I., 49—52. 2 Arch. Ért. XXVI., 52., 53.