Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)

Függelék - B) A hortobágyi pásztorkészségek

55 szadalmasan tüzet, hanem a fáradságos munka helyett masinával (gyufa) (jyül rá vagy rak tiizet. A foszforos, kénes masinát a bőr, újabban vas masinatartóban hordja magával. Emez gyári munka, amaz ősi alapon készített pásztor-munka. Anyagát marhabőr vagy ócska csizmaszárbőr szolgáltatja, alakjára és viselési módjára nagy hatással van a katonai tölténytáska. Jobbára félkör alakú, rendesen két darabból, hasival, szironnyal összerótt eszköz ez, melynek foglalataiból köröskörül nem hiányoznak a díszes bőrpillangók sem. Hátsó lapja sima, elülső lapján különböző színű és alakú szironydíszités szinte elmaradhatatlan. Závárul a deríkrevaló hegyes rézgombja szolgál. Ez apró eszközök közül is mennyi mindenféle eszköz kerül ki a pásztor kezei közül, melyet a hozzá legközelebb eső anyagból : állati bőr és csontból minden más segítség nélkül a maga hasznára és gyönyörűségére formált. Meglátszik rajtuk a virtus, a magyar pásztor egyszerűségében is nagyszerű esztetikiai ízlése, sohasem pótolható magyaros művészete. Mennyi művészetet, minő fejlett ízlést, hány ügyeskezű mester embert rejteget és temet el a puszta egyszerű, hangtalan magánya, csak a felkutatott vagy ránk maradt emlékekből ítélhetjük meg halványan. E mesterség azonban rohamosan pusztul az egyforma gyári készítmények előtt. A magyar kultura egyre tért veszít az Alföld belsejében is, hogy felolvadjon az egyetemesség egyhangú birodalmában. Nemsokára csak a múzeumokban csodáljuk az egykori népművészet halvány utánzatait. Dr. Eesedi István. Szironyos masinatartó.