Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1912. évi állapotáról (1913)

Függelék - A) Macs—hajdan Hosszúmacs — története és temploma

FÜGGELÉK. A) Macs — hajdan Hosszúmacs — története és temploma. Főtisztelendő János úr, hevesi főesperes és egri vikariusnak 1415-ben kelt egyik oklevele a Debreczen alatt is elfolyó Tóczó (Tothzow, Thothzow) vize partján épült két templomról szól világosan.

1 Egyik templom — az Egerből beszélő vikariusnak — a Tóczó túlsó, vagyis Debreczen felől való partján, másik az innen, Eger felől eső partján feküdt. Amannak Mihály árkangyal, emennek Szent-György vértanú volt a védőszentje ; amaz a tulajdonképeni Macs, Hosszúmacs, emez Kismacs, másként Szentgyörgy kőegyháza. Ha tehát Hosszúmacs, a később egyszerűen Macsnak nevezett falu temploma a Tóczó keleti oldalán, Debreczen felől állott, akkor a környék topográfiájával ismerős nyomban arra a következtetésre jut, hogy a most Debreczenhez tartozó macsi puszta határa keletről nem a debreczen—böszörményi országútig, nem az úgynevezett ,,folyóbeli városi kaszáló"-n végig folydogáló Tóczóig terjedt, hanem átnyúlt az a folyón innen is, magába foglalva néhány száz holdat Szent-György (Alsójózsa), Monostor és a debreczeni Nagyerdő között. János vikárius útmutatását követtem tehát, mikor a hosszúmacsi Szent-Mihály temploma rég elfeledett helyének keresésére indultam. A folyóbeli öreg csősz felesége „furcsa" rézgyűrűkről és „zöld szmű" keresztről kezdett beszélni, amiket a folyó két partján szántáskor, kapáláskor találgattak; azután a debreczen— nánási vasút mellett, magas part oldalában, olyan helyet mutatott, ahol nem sokkal a vasút építése után (1885 körül), „kőfal" és sok emberi csont látszott ki. Ők ma is azt tartják, hogy ott