Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)
Amúzeumi tisztviselők, általában a Múzeum tevékenysége
s A múzeumi tisztviselők, általában a Múzeum tevékenysége. Éber gondot fordítottunk arra, hogy Múzeumunk fejlődését, gyarapodását minél inkább előmozdítsuk. E célra minden kínálkozó alkalmat igyekeztünk megragadni és javunkra tordítani. A Múzeum legkisebb érdekének is hűséges őrei voltunk. Másfelől pedig a rendelkezesünkre álló szerény anyagi és szellemi eszközökkel örömest mentünk segítségre hozzánk forduló közművelődési és tudományos törekvéseknek. Nem hallgathatjuk el, hogy intézetünk gyarapítására irányuló igyekezetünk néha nem várt nagy nehézségekkel találkozik, nem csupán magán egyéneknél, hanem közhivatalok és hatóságoknál is. Most közönyt, nemtörődömséget, tájékozatlanságot, máskor ellenkező érdekeket kell leküzdenünk. Bizony nem mindig tudunk ezekkel megbirkózni. A véletlen is egyformán hoz jószerencsét és balsikert. De lássunk néhány konkrét esetet. A városunkban nagyon neki lendült építkező kedv, számos monumentális építkezés szükségessé tette, hogy az építtetőket és építési vállalkozókat írásban vagy szóval megkérjük a bontásoknál és a földmunkánál esetleg előkerülő régiségeknek múzeumunkhoz való beadására. Hogy ez a kérés, a személyes utánajárás sem felesleges még városi építkezéseknél is, ahol pedig szerződés kötelezi erre a vállalkozókat, csattanósan igazolja az általános csatornázásnál előfordult eset. Roppant földtömegeket mozdítottak el helyéről a város egész belső területén. Elképzelhetetlen volt előttünk, hogy ennyi föld mozgósításánál, évszázadok óta állandó lakóhelyül szolgáló területen, melynek ú. 11. kulturrétege néhol 5—6 méter mélységig terjed, nagy számmal 11e jönnének felszínre különböző régi szerszámok, házi eszközök, fegyver-régiségek, mint például Temesvárott, ahol a belváros csatornázásából pár ezer darabbal szaporodott az ottani múzeum. Még ha nem is hasonlíthatjuk össze e tekintetben Debreczent a hajdan megerősített, sokszor ostromolt Temesvárral, mégis keserűen csalódva vettük észre, hogy a debreczeni csatornázás 1910. évi munkálataiból a vállalat semmit sem szolgáltatott be. Kénytelenek voltunk tehát a múlt év elején kötelezettségére hivatalosan figyelmeztetni ; sőt nagyobb hatás kedvé-