Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)

Ásatásaink az 1911-ik évben - III. A monostori templomdomb

45 A debreczeni határban eddig kikeresett régi templomok közül alap-elrendezésére, terjedelmére nézve nagyon hasonlít az ohali és a zárni apátsági templomhoz, amelyek szintén köríves záródású apsissal birtak, s amelyeknek hossza, szélessége is majdnem annvi volt. Térfogatra nézve hasonló volt a parlagi poligon záródású templom is. Román-korbeli, de jóval kisebb volt és egyenes záródás 1 szentéllyel b':rt a mátai, csécsi és a halápi templom. Az ásatás alkalmával szereztünk Monostoron, a templom közelében talált középkori 3 vassarkantyút s egy bronzsarlót, ez utóbbinak azonban a hajduhadhá^i Poroszló-puszta a lelőhelye. A debrec/eni és hadházi Monostor ma együttvéve mintegy 1700—2000 kat. hold kiterjedésű. A monostori templomdomb mostani birtokjogi állapotából, valamint XIV. és XV. századbeli több oklevél tartalmából azt a következtetést vonom le, hogy ez a Monostor nevű birtok hajdan nagyobb kiterjedésű volt ; sőt azt is megállapíthatom, hogy eredetileg Monostornak nem azt a területet nevezték, amelyet most már jó régtől fogva ezzel a névvel jelölnek. Mindjárt az ásatás leírásának elején reámutattam arra, hogy a templomdombnak csak egy negyedrésze fekszik a hadházi Monostoron, háromnegyedrésze pedig a gazdasági akadémia földjére esik ; ezi azonban l^ebreczen és Hadház osztozásákor nem számították Monostorhoz, hanem 1866-ig mint a debreczeni bellegelő földek tartozéka szerepelt. Már pedig el nem képzelhető, hogy a templomot annak idejében egynegyed részben egyik, háromnegyed részben másik falu vagy város határára építették volna. Hiteles adatok hiánya miatt egyelőre nem dönthetjük el, hogy mikor és miért helyezték el úgy, amint ma van, a határjeleket Debreczen és Hadház, illetőleg a debreczeni belső legelő eme része és Monostor között 7

1 Téves és helytelen közvetlenül a Nagyerdőn túl lévő területnek Parlag"—„Pallag" s az Akadémiának „pallagi" elnevezése. Mert ez a terület sohasem tartozott a véle északkelet és kelet felől szomszédos „Parlag" falvához ; ámbár a XVI. században 1 Debreczen határának XVIII. századbeli térképén, melyet a város múzeuma őriz. a monostori határ a templom környékén hátrább, Hatházhoz valamivel közelebb vonul el ; úgyhogy a templomdomb egészen a debreczeni bellegelőre esik.