Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)

Ásatásaink az 1911-ik évben - II. Andaháza-pusztai ásatás

36 délkeletre fektetve hantolták el. Úgy látszik, hogy ugyanazon népnél, ugyanazon korban sem volt ez lényeges temetkező szokás. Végeredmény: igen nagy a valószínűség amellett, hogy a porosháti temetkezés a Kr. u. II —III. századból származik, még pedig valamelyik ott tanyázott germán, vag}- talán sarmata törzstől. Andaháza, a Közép-kor végén Új-Anda néven templomos, egyházas falu volt s Szent-Kozma Daniján (ma Szentkozma puszta), Újfalu, Apa-Kovácsi (ma Kovácsi-puszta), Sáp, Földes, Szentmiklós (ma ugyanily nevű puszta) között feküdt, hol Bihar-, hol Szabolcs vármegyéhez beosztva. Most Berettyóújfaluhoz s így Biliar megyéhez tartozik ; — azonban túlnyomólag hajdúmegyei földesi, meg debreczeni családok birják és csak kisebb része van sápi, újfalusi gazdák kezében. A legrégibb írott emlékben (az 1333. évi pápai tizedjegyzék, mefy Péter nevű papját 7 garasos decimával említi) Andaháza Új-Anda néven fordul elő legelőször. Bunyitay V. ebből azt következteti, hogy a XIV. század elején fennállásának már a második korszakát élte, éppen úgy, mint a szomszédos Újfalu, miután első telepeseit valamely veszedelem,, talán az 1241. évi tatárjárás elseperte. Ugyancsak Bunyitay e falu nevének később használt alakjából anda (andalog) lelki állapotot jelentő személynévtől származtatja.

1 Bunyitay szerint 1463-ban, Csánky Dezső szerint pedig már 1418-ban Andaháza néven nevezik az oklevelek. Mindig nemesi birtok és hosszú ideig a herpályi vagy érpályi uradalom tartozéka volt, amelynek birtokosa a XIII. század végén Miklós bán. A következő század közepe táján az uradalom királyi birtok s mint ilyent adományozta Nagy Lajos 1373-ban Domoszlai Miklós hevesi főispánnak.

2 Utóda, Demeter magvaszakadtéval, Zsigmond király 1418-ban 1 Bunyitay V. Yáradi püspökség tört. III. 332. 1. - U. o. III, 239. 1. II. Andaháza-pusztai ásatás. 1911 aug. 19. aug. 24. 25. 26.