Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)

Ásatásaink az 1911-ik évben - I. A hortobágyi juhjárás porosháti halmai

29 méter széles kutató árkunkban 160 cm. mélységben tűntek elő a mellékletek, — csupán a sír északkeleti végében, — míg a felső vége teljesen kifosztottnak látszott, ahol semmi sem maradt meg. Ellenben a sír másik végében az északi oldalon feküdt egy pajzsköldök (dudor) vasból, amelynek analógiáit Csallány a szentesi berekháti germán-temető 38., 39. és 66. sz. sírjában találta.

1 Alakra nézve még inkább megközelíti a mi pajzsköldökünket a nála nagyobb herpályi díszes ezüst pajzsköldök, melynek kontúrjai csaknem pontosan párhuzamosan esnek össze ; ami leletünk körvonalaiùxentes-berekhàtipofsMdok val 2 A berekháti pajzsköldökök felső tagja, a mint az ábrákból kivehető, gömbszelet, míg a mi pajzsköldökünké és a her' pályi köldök felső rësze kissé befelé hajló kúpidommal bir. Aberekhátiaknak a göinb szelet felett alacsony nyúlványuk van ; bár ez lehetett eredetileg hosszabb is, míg a hortobágyi és herpályi pajzsköldökök kúpja hosszú hengeres nyúlványban folytatódik. Pajzsköldökünk alapátmérője 138 mm ; egész maHerpdliji pajxsköldök. 1 Arch. Ért. Ujf. XXIV. 159. 163. 1. 2 Arch. Ért. Ujf. XIV. 390. 1.