Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1911. évi állapotáról (1912)
A Múzeum gyarapodása
16 2. A szépművészeti tár részére ugyanonnan Teles E. „Boszorkány" e. bronzplakettjét. 3. A régiségtár részére : Derecske képviselőtestülete empire ízlésű nag}" nehéz vaslá dát, amelyet 1849-ben a debreczeni csatából menekülő honvéd sereg hagyott Derecskén, ~s~ 1810-ben készült bírói széket. 4. A néprajzi tár részére : hajdúszoboszlói egyik juhtartó gazdaság 1808-ban készült két nagy díszes boros korsóját. * Régészeti ásatásainkról a Főfelügyelőség számára térképekkel, rajzokkal és fényképekkel felszerelt külön részletes jelentésben számolunk el. E helyen tehát röviden foglaljuk össze 1911. évi ásatásaink eredményét. 1. A hortobágyi III. sz. Pipáshalmot és a Méheshalmot május 15., 16., 17. napján megásattuk. Amabban lakóhely omladékai közé temetett kinyújtóztatott csontvázat, részben összeállítható kőkori tipusú edénytöredékeket és őrlőkövet találtunk. A Méheshalomban nem volt semmi, csak felső rétegében egy újabbkorinak látszó szegény csontváz. A III. és IV. számú Pipás között feltárásra érdemes őstelep mutatkozik. 2. A hortobágyi porosháti két halomcsoport apró halmainak nagyobb részét május 18., 19., 20-án és október 2., 3., 4., 5., 6-ik napjain megásattuk. Mindenik halmocska sírhalomnak bizonyult. A sírokat azonban egytől-egyig kifosztva és feldúlva találtuk. Egyikben-másikban mégis maradtak olyan tárgyak, amelyek segítségével e temetkezés korát a Kr. u. III —IV. századra tehetjük s magát a temetkezést germán törzsnek tulajdoníthatjuk. Legtanulságosabb a II. halomcsoport 10. számú halma, melyben kétélű kard, kengyel, köpűs lándzsa töredékei s egy csikó zabla társaságában bronzcsengőt, "J" alakú íves hátú fibulát s egy tölcsér idomú vas pajzs köldököt találtunk. Ezzel egyidőben megállapítottuk, hogy a hortobágyi csárdával szemben, a folyó partján terjedelmes őstelep maradványai rejtőzködnek. 3. Andaháza pusztán, Karácsony Zsigmond és Jóna István birtokán bronzkori égetett és égetetlen temetkezés emlékei kerültek elő az ott, augusztus 24—25—26-ik napján tartott ásatásunkból.
