Zoltai Lajos: Jelentés Debreczen sz. kir. város múzeuma 1909. évi állapotáról (1910)

II. A Múzeum igazgatása és kezelése - 1. A múzeumi bizottság ülései

9 évesnél nem idősebb, ritka növésű Pongyola fanzár (Lycium-barbarum), melynek tulajdonosa a ref. egyház. 2. A nagyerdei parkban különböző fanemekből díszlő Erzsébet királyné- és ezredéves emlékligetek. A város birtokában. 3. A debreczen—fehértemplomi állami út mentén, a 4-ik kilométert jelző oszlopnál levő Erzsébet-emlékliget. Tulajdonosa a m. kir. kereskedelemügyi minisztérium. 4. A halápi erdőn, az erdészlakhoz vezető út mellett álló öreg tölgyfa, a debreczeni erdőknek talán legöregebb fája. Debreczen városáé. 5. A hortobágyi malomház mellett levő sziget kocsányos tölgyfái, melyek a hetven évvel ezelőtt elpusztult vízimalom idejéből maradtak meg. Már csak aesthetikai szempontból is fentartandók. A város birtokában. 6. A savóskúti erdő szélén, a sámsoni földön álló határtjelző nyárfa (populus canescens). Hatalmas méreteivel imponál. Tulajdonosa Debreczen városa. A küldöttség a természeti emlékek közé sorozta a hortobágyi pusztát is, anélkül azonban, hogy ezzel a világhírű puszta jövendőbeli hasznosítása ellen állást akarna foglalni. A küldöttség jelentéséhez leírást is csatolt, amely a hortobágyi puszta természeti, néprajzi, geologiai sajátságait, gazdasági viszonyait, történelmét, irodalmát vázlatosan ismerteti. Az egész munkálat ez idő szerint a törvényhatóságnál még tárgyalás alatt van. A történeti hűség kedvéért megemlítjük, hogy a Csokonai-kör, amely tavaly elhatározta, hogy idegen látogatók számára megíratja és kiadja a Hortobágy ismertetését, — Szávay Gyula elnöklése mellett kiküldött bírálói javaslatára ugyanezen leírást fogadta el kinvomatás végett. A füzet bővített szöveggel, térképpel, fényképekkel 1910 tavaszán jelenik meg. 4. Szeptember 4-én tartott ülésében Bizottságunk először is a Múzeum 1910. évi költségvetési tervezetét állította össze, amely szabályzatunk értelmében a város házipénztára költségvetésének tárgyalásához szeptember havában bemutatandó. Saját erőforrásainkból 8170 korona bevételt irányoztunk elő, melyből 7670 kor. a házipénztár segélyére, 500 K pedig Löfkovits Arthur évi adományára esik. Az állami segélyt 2700 koronában vettük fel. A kiadások főbb tételei: a) saját erőforrásaink terhére: Löfkovits Arthur adományának tőkésítése 500; személyi kiadások 4900; gyűjtemények gyarapítása 1050 ; a többi felszerelési, kezelési, nyomtatási, irodai stb. költségekre esik. Az állami segélyt, a múzeumőr fizetése pótlására szolgáló 800 kor. kivételével, gyarapításra és szabályszerű tartalékozásra fordítjuk. A városi közgyűlés a házi pénztár 1910. évi költségvetése terhére a kért 7670 koronát csakugyan megszavazta. Ez 200 koronával több az 1909. évi városi segélynél. A Múzeumi Bizottság ugyanezen ülésében az igazgató időszaki jelentésének meghallgatása után a Múzeumok és Könyvtárak